Stockholmi vikinges "sorozatunk" első része Vallentunáról szólt, és most következzen egy másik érdekes látnivaló, ugyancsak a főváros északi részén, Upplands Väsby-ben. (Upplands Väsby kb húszpercnyi vonatútra van Stockholm központjától; külön kommunbe tartozik, de még a megye (Stockholms län) része, és az SL bérlet is érvényes oda.)

A viking-témájú látnivalók általában két dolgot jelenthetnek: eredeti rúnaköveket és rekonstruált tanyákat (alkalmanként vásárokkal, programokkal). Az Upplands Väsby-ben található Gunnes Gård mindkettővel szolgál.

A fő látnivaló egy vikingkori (kb. 1000-1300 évvel ezelőtti) tanya korhű rekonstrukciója, 5-6 faépülettel. A gyerekek számára érdekes program lehet a kenyérsütés, a gyapjú megmunkálása, illetve láttunk kipróbálható táblajátékokat is. Az egyik nagyobb faházban található egy ajándékbolt-részleg is.

A tanya nem csak múzeumként működik, hanem állatokat is tartanak (tehenek, birkák, kecskék, disznók, tyúkok), ami már önmagában is érdekes látnivaló lehet a városlakóknak :) (Mivel az állatok a terület nagy részén szabadon járkálhatnak, alaposan összetrágyázzák a talajt. Ne a legszebb cipőnkkel készüljünk!)

A tanyából indul egy rövid séta a környező erdős területen - az út mentén több rúnakövet (kettőt közvetlenül a tanya területén), sírdombokat, és egyéb viking-kori emlékeket találunk. (A sétához térképet a honlapjukon, a Fornslingan menüpont alatt találunk.)

Időnként speciális programokat (őszi vásár) is tartanak, ilyenkor különösen érdemes lehet felkeresni a helyet.

Ha csak magát a tanyát/falut és a konkrét látnivalókat nézzük, Gunnes Gård legalább olyan jó hely, mint a viking programok közül sokkal jobban reklámozott Birka faluja. (A különbség a történelmi jelentősségben és a programok mennyiségében van, de Birkáról is írok majd egy külön posztot nemsokára.)

A belépés ingyenes. Egy olcsóbb múzeumi belépő áráért cserébe részletes idegenvezetés is igényelhető, akár valamilyen kézimunka-programmal kiegészítve is. (Csoportos programokat is vállalnak, és az egész hely ki is bérelhető.) Erről a honlapjukon lehet többet olvasni.

Honlap: upplandsvasby.se/gunnes

Ajánlott megközelítés: pendeltåg vonattal Upplands Väsby állomásig, és onnan a legegyszerűbb a séta (10-15 perc)

.

a főépület, az ajándékbolt-részleggel

.

.

a főépület belseje

.

.

az udvar lakói

viking kori kőrakás a tanya melletti kis erdőben

rúnakő a tanya udvarán

Stockholm egyik rejtett érdekessége a Nagy Zsinagóga, mely központi elhelyezkedése (egy, a Kungsträdgården melletti kis utcában) ellenére mégis eldugottnak mondható, és amúgy is ritkán látogatható.

Ezen a területen már 1795 óta zsinagóga állt, de a mai épület 1870-re épült fel. (Pontosan abban az évben amikor a zsidók teljes egyenrangúságot kaptak Svédországban.)

A svéd építész, Fredrik Wilhelm Scholander, keleties és skandináv motívumokat egyaránt beleszőtt a zsinagógába: pl. az oszlopfők hasonlítanak a viking hajók díszítésére.

A zsinagóga 900 fős - jól jellemzi méreteit, hogy akkoriban csak kevesebb mint 2000 fős volt a teljes stockholmi zsidó közösség. Az emeleti szint a nők számára fenntartott, de ugyanakkor a lenti szint egyik felén engedélyezett a vegyes ülésrend. Orgonát is találunk az épületben (az ortodox zsinagógákban ez nem engedélyezett, tehát ez valamennyire reformer dolognak számít).

Az udvaron egy holokauszt emlékfal magasodik, illetve egy szimbolikus sínpár vezet ki a közeli Raoul Wallenberg (ő ugyebár svéd volt) emlékműhöz. A sínpár közti macskakövek pedig a budapesti gettóból valók, és a magyar főváros ajándéka volt a zsinagóga számára.

A vezetett épületbejárásra csak nyáron, hétköznap lehet jelentkezni (részletek a honlapjukon). Ezen kívül az istentisztelet "vendégek" számára is látogatható, de olyankor a fotózás tiltott.

Jó tudni hogy a belépő aránylag drága (150 kr), és csak készpénzt fogadnak el. A belépőjegyhez viszont részletes idegenvezetés is jár.

Honlap: www.jfst.se

Ajánlott megközelítés: Kungsträdgården metrómegálló

.

az orgona

.

.

A macskakövek a budapesti gettóból valók. A sínpár a zsinagóga udvarától a szomszédos Nybroplanon lévő Wallenberg emlékműhöz vezet.

A drottningholmi királyi palota is az "erősen ajánlott" stockholmi látnivalók között szerepel, bár a belvárostól kicsit távolabb esik. "Kötelező" cimkével talán nem illetném, de ha van elég időnk a városra, érdemes ellátogatni a kastélyhoz.

A kastély valóban királyi lakhely: a déli szárnyban él a király és a királyné. (A gamla stani palota pedig a király "munkahelye".) Azért ne számítsunk rá, hogy összefutunk velük a palotában vagy a parkban ;)

Drottningholm története sokban hasonlít a gamla stani palotáéhoz. Ezen a területen is állt már korábban palota, de az 1660-as években leégett. Ekkor kapott megbízást korának egyik legfelkapottabb építésze, id. Nicodemus Tessin, hogy új épületet tervezzen. A munkát az idősebb Tessin halála miatt végül fia fejezte be. A palota a történelem során főként királynői lakhelyül szolgált.

A mai, Tessin-féle palota barokk stílusban épült, belső díszítése pedig valóban királyi pompájú. A turisták számára megnyitott "reprezentációs emelet" látványos, bár lehet hogy valakinek a sok aranyozás, rokokó díszítés már megfekszi a gyomrát.

A palota 1991 óta az UNESCO Világörökség része. A hivatalos indoklás szerint ez a legjobban megőrzött svéd királyi palota az 1700-as évekből, és az egész korabeli európai királyi építészetnek is reprezentatív példája.

A kastély híres része a színház, illetve a kastélypark túlsó végében lévő kis "kínai palota", mely az 1750-es években épült. A kastélyparkban is érdemes sétálni egyet, különösen a park végében lévő "labirintusos" részen. (A parkba nincs külön belépő, viszont a kínai palotába külön- vagy a Drottningholm palotával kombinált jegy kell.)

Drottningholmot a belvárosból közlekedő hajóval a leghangulatosabb felkeresni, de busszal is nagyon kényelmesen megközelíthető.

Ide kapcsolódó extra ajánló: érdemes ellátogatni a Stockholmtól nem túl messzi Mariefredre is, a Gripsholm kastélyba. Nem olyan aranyozottan pompázatos, mint Drottningholm, de talán emiatt érdekesebb is!

Honlap: kungahuset.se

Ajánlott megközelítés: hajóval a belvárosból (stromma.se), vagy busszal Brommaplan-tól (zöld metró vonala), vagy ugyanazzal a busszal Näckrosentől (kék metró vonala)  

A kastély hátoldala, a hajóról

a kastély szemből

kilátás a bokor-labirintusból

kastélypark

egy eldugott szobor a kastélyparkban

egy őszi fotó

a "kínai palota"

fotó: kungahuset.se

Kista Science City (ejtsd: síszta) irodanegyed nem egy turisztikai célpont, ugyanakkor munkaügyben rengeteg magyar látogat ide, vagy éppenséggel itt dolgozik. A környék néhány évtized alatt Stockholm, sőt, egész Svédország IT központjává vált, ezért is hívják a helyi szilíciumvölgynek.

A Science City a hetvenes évek végén kezdett kiépülni; az első három telepes az SRA (1976), a Rifa (1977) és az IBM (1977) volt. Az IBM vöröstéglás épülete még ma is egy kis erdős területen fekszik, a többi irodától eléggé elkülönülve, de annak idején még inkább eldugott lehetett. Az igazi boom a nyolcvanas években indult, és az irodanegyed azóta is folyamatosan terjeszkedik. Ezen cikk írása közben két új irodaház is épül.

Stockholm korabeli terjeszkedését "ABC városok" kialakításával tervezték, ahol az emberek egy helyen dolgoznak (Arbete), laknak (Bostad), és szolgáltatásokhoz is hozzájutnak (Centrum). A Science City esetében a tervek elcsúsztak kicsit, ugyanis a környékbeli lakótelepek (Akalla, Husby, Kista) már évekkel a cégek ideköltözése előtt felépültek, így a frissen ideköltözött emberek kénytelenek voltak máshol munkát találni. A több év "késéssel" megjelenő cégek számára így már nem maradt helyi munkaerő, ami persze nem okozott problémát az irodák feltöltésében, csak épp a városvezetés "ABC projektjei" nem váltak be. (Manapság is aktuális probléma, hogy a rengeteg embert foglalkoztató irodanegyed sem jelent megoldást a környék munkanélküliségének enyhítésére, de ez ma már a megfelelő iskolai végzettségek hiányára vezethető vissza.)

Nagyjából tízezer kisebb-nagyobb cég (ebből kb. 1.100 az IT szektorban), és ezen belül kb. 72.000 ember dolgozik a környéken, akiket ki is kell szolgálni éttermekkel, szállodákkal, konferencia-központtal, üzletekkel, edzőtermekkel. Még iskolákat is találunk az irodanegyedben, többek közt a Stockholmi Egyetem és a KTH épületét és kollégiumát.

A Science City-t nem meglepő módon az Ericsson "uralja", kb. húsz irodaházzal és több mint tízezer dolgozóval. Az IBM kb. 2.500 embert foglalkoztat itt.

Építészeti szempontból is vannak érdekességek, mint például a Stockholm legmagasabb épületei közé tartozó Victoria Tower hotel, és a Kista Science Tower irodaház. A tornyokon kívül van még egy-két, érdekesebbnek mondható irodaház. Közülük a leghíresebb az Ericsson "sebesült" épülete, melyet a 2010-ben az év stockholmi épületének választottak (Årets Stockholmsbyggnad).

A Science Tower 2003-ra épült fel, és 117 méteres magasságával akkor még az ország legmagasabb felhőkarcolója volt (ebbe nem számítjuk bele a stockholmi TV-tornyot). A Science Towerben találjuk az ország leggyorsabb liftjét.

A Science Towerrel szemben terül el, a metrómegállóra lényegében ráépülve, a Kista Galleria, a főváros egyik legnagyobb és legkedveltebb plázája. (Kicsit kritikusabban nézve, az üzletek kínálata jóval szegényesebb ugyanazon láncok belvárosi üzleteihez, vagy pl. a Barkarby outletben lévőkhöz képest. A plázában szinte állandó tömeg sem biztos hogy mindenkinek tetszik, de itt is van egy elég széles réteg, akik szeretnek ilyen környezetben flangálni.) A Galleria része az ugyancsak népszerű Foodcourt, mely egy hatalmas étkezde, kb. 20 különböző gyorsétterem által ellátva.

Az irodanegyed másik szélén, a pendeltåg vonat állomásához (Helenelund) közel találjuk a már említett Victoria Tower hotelt, és a mellette épült Kistamässan kiállító- és konferenciaközpontot.

Folyamatban van a Kista Torn építése, mely - ha egyszer elkészül - a legmagasabb lakóépület lesz az országban.

Néhány mérföldkő:

• 1976: az (Ericssonhoz kötődő) SRA cég elsőként költözik ki Kista-ba
• 1988: a KTH (műszaki főiskola) és a Stockholms Universitet is ide költözik
• 2002: megépül a Kista Galleria bevásárlóközpont
• 2003: az Ericsson központja (headquarter) ide települ, a király átadása mellett
• 2003: megépül a Kista Science Tower
• 2011: megépül a Scandic Victoria Tower szálloda

Honlap: www.kista.com ; www.kistamassan.se

Megközelítés: kék metróval Kista megálló, vagy pendeltåg vonattal Helenelund megálló.

Kista Science Tower

Az irodanegyed látképe a Science Towerből. A bal alsó sarok már a bevásárlóközpont. A központi vöröstéglás épület pedig az egyik az Ericsson kb. húsz itteni irodaháza közül.

...és ami az előző fotóról lemaradt. A kép jobb szélén a díjnyertes, "megtört" Ericsson irodaház, a háttérben pedig a Victoria Tower.

az Ericsson irodaház "törése", közelről

A Science City területe 1958-ban és 2011-ben. (lantmateriet.se)

a Scandic Victoria Tower hotel

Holnap indul az idén nyolcadszor megrendezett, több napos stockholmi kulturális fesztivál.

Az ingyenes programokat augusztus 13-18 között látogathatjuk, a városközpontban felállított színpadokon (többek közt a Sergels Torg-on, vagy a Gustav Adolfs Torg-on).

Az idei fő téma a tánc, de természetesen koncertekből sem lesz hiány. Világsztárokat ne várjunk, ez egy kulturális, "underground" fesztivál.

A fesztivál során néhány városjáró sétát is szerveznek, ezekre viszont előre be kell jelentkezni, és nem is ingyenesek.

A teljes program a kulturfestivalen.stockholm.se honlapon böngészhető, de nyomtatott változatban is fellelhető a városban.

Stockholm két repülőtéren várja a Budapestről érkező gépeket. A Norwegian a nagyobbik repteret, az Arlanda-t használja, a Wizzair és a Ryanair pedig a kisebbik és távolabbi Skavsta-t.

Az Arlanda a belvárostól 40 km-re északra található, és viszonylag gyorsan, több módon is megközelíthető. A Skavsta ennél jóval messzebb, dél-nyugati irányban 100 km-re fekszik (Nyköping városa mellett), és a nagyobb távolság miatt nehézkesebb is megközelíteni.

Az alábbi két táblázatban listáztam a transzfer lehetöségeket. Az árak minden esetben egy irányra érvényesek, felnőtt jegy esetén, Stockholm központjába (T-Centralen). Az árak természetesen változhatnak (2013 júliusában aktuálisak), de egy összehasonlításhoz hasznosak. Az SL kártya a stockholmi tömegközlekedési bérletet jelenti (lásd sl.se).

Honlapok: skavsta.se , swedavia.se/arlanda

A legfőbb turista-célpontok közül nem írtam még az óvárosról sem. A Skansen és a Vasa múzeum mellett ez az a hely, ahol általában mindenki megfordul, még akkor is ha csak egy-két napot tölt a városban.

A macskaköves kis utcák nagyon hangulatosak, és ha nem akarunk szuvenírekre vadászni, mindenképp terjünk le a zsúfolt főutcáról, és járjuk be az összes többi utat. (Érthetetlen módon szinte az összes turista egy utcán sétál csak végig.)

A Gamla Stan értelemszerűen a város legrégebbi része (az 1200-as évektől lakott), és innen kezdett el terjeszkedni Stockholm. A mai épületek nagy része a 17-18.századból való, hiszen tűzvészek és egyéb okok miatt többször is átépült a város.

Az óvárost a középkorban városfal is védte. A 15-16.századi fal egy része az egyik híd alatt található Középkori Múzeumban látható. Volt egy még régebbi, belső városfal is, ami a 13.század végén épült.

A Gamla Stan mai "főutcája" a Västerlånggatan - itt lépten nyomon szuvenírüzleteket, egyéb boltokat és éttermeket találunk. Ha túl nagy a tömeg, és szeretnénk látni is valamit az utcából, érdemes az üzletek zárása után is végigsétálni rajta.

Az óváros legjelentősebb épülete a királyi palota, mely nem csak turisztikai célokat szolgál, hanem a svéd király "munkahelye" is egyben. Az eredeti középkori vár, a "Tre Kronor" a 13.században épült, de 1697-ben leégett. A helyén 1754-re készült el a felújított, barokk stílusú palota.

Az óváros főtere, és egyben Stockholm legrégebbi tere a Stortorget. Itt találjuk a Nobel múzeumot, illetve decemberben a híres karácsonyi vásárt, melyet már a 19.században is itt tartottak.

Érdemes benézni még a Storkyrkan templomba is. A sziget északi partján több olyan palota áll, mely turisták által nem (vagy csak nagyon ritkán) látogatható, de legalább kívülről érdemes megnézni őket. Keressük meg a Mårten Trotzigs gränd utcát is (a Västerlånggatan-ról nyílik), mely mindössze 90 cm széles, és ezáltal kedvelt fotó-téma a turisták körében.

Az óváros valójában három szigetből áll. A legnagyobb sziget nyugati oldalán a kisebb Riddarholment találjuk, melyet elsősorban a Riddarholmskyrkan templom és az Evert Taubes terass miatt érdemes felkeresni. A templom a város egyik legrégebbi, gótikus stílusú temploma, melyet királyi temetkezési helyként használtak. A sziget partjáról (az Evert Taubes terass-ról) pedig szép kilátást kapunk mind Södermalm, mind a Stadshuset irányába.

A harmadik, legkisebb szigetet (a Gamla Stantól északra) szinte teljes egészében a Parlament épülete foglalja el, illetve itt találjuk a már említett Középkori Múzeumot is.

Ajánlott megközelítés: zöld vagy piros metróval, de ha már a belvárosból jövünk, egy könnyű sétával is elérhető.

tipikus óvárosi utca

...akárcsak ez, egy téli napon

a háttérben Södermalm házai

a gótikus Riddarholmskyrkan templom

egy eldugott belső udvar a Västerlånggatan és a Myntgatan között

Errefelé is újra felhasználták a régi köveket: ezeréves rúnakő egy ház falába építve

egy kedves kis tér, a turistaáradattól kicsit távolabb, az Österlånggatan mentén

karácsonyi vásár a főtéren, a Stortorget-en

Júliusban még Svédországban is aktuális lehet a kérdés, hogy hová menjünk ha 25 fok fölé csúszik a hömérséklet, és napozni vagy akár fürdeni vágyunk.

A svéd nyár - legalábbis a fürdésre is alkalmas időszaka - ugyan legendásan rövid, a rengeteg tó és vízpart miatt mégis elég sok szabadstrandot találunk Stockholmban. A víz ilyenkor júliusban 19-20 fok körüli, hacsak nincs a kelleténél sokkal hűvösebb idő.

A legjobb, térképes keresőt a Badkartan.se honlapon találjuk, hiszen itt a hozzánk legközelebb eső strandra is rákereshetünk.

Stockholm honlapján is találunk egy szép hosszú listát, de vegyük figyelembe, hogy ez a lista csak a Stockholms Stad közigazgatási határán belüli területeket fedi le, tehát például a Nacka Park strandjait már nem.

A szabadstrandok kiépítettsége változó; általában van a közelben legalább öltöző és mosdó.

Ha kiépített szabadtéri medencére, "hagyományos" (fizetős) strandra vágyunk, már kisebb a kínálat. Ugyanúgy találunk néhányat Stockholms Stad honlapján (például a nagy södermalmi sportuszodát, az Eriksdalsbadet-et), de a Medley cég fenntartásában is működik néhány kisebb szabadtéri medence (pl. a Huvudstabadet, vagy a Svedenbadet).

Söderbysjön tó, Nacka park

1912-ben Stockholmban rendezték az olimpiai játékokat, és ennek központja az östermalmi Stockholms Stadion volt. Az idén 101 éves Stadion ma is használatban van; egészen mostanáig a Djurgården IF futballcsapata bérelte, és emellett atlétikai versenyeket (többek közt az éves Stockholm Maraton befutóját) és koncerteket (nemrég Bon Jovi látogatott ide) rendeznek benne.

A kívülről nem túl látványos téglaépület a hasonló korban épült Lärkstaden városrész házaira hasonlít a leginkább.

A Stadion lelátóinak befogadóképessége kb 12.000 fő. Az olimpia óta az egyik lelátó egyik szintjét elbontották; akkoriban még kb. 20.000 férőhelyes volt.

Kedvelt szabadtéri koncerthelyszín; harmincezres tömeg előtt játszott itt Michael Jackson, a KISS, a Rolling Stones, és Bruce Springsteen is. A nemrég felépült solna-i Friends Arena viszont mára átvette ezen szerepét.

Télen sem marad kihasználatlanul: a gyep körüli futópályát sífutó pályának készítik elő.

Az 1912-es olimpiáról bővebben a MOB honlapján is olvashatunk.

Honlap: http://www.stockholm.se/stadion

Ajánlott megközelítés: Stadion metrómegálló

A metrómegálló, az 1912-es játékok plakátjával

A Djurgården IF meccsén

Középen a királyi páholy

Szép a részben fából készült tetőszerkezet

Az egyik tábla az 1912-es olimpiai aranyérmesekkel. Magyarország három aranyat nyert.

Victor Balck, akit "svéd sport atyjának" hívnak. A korabeli sportvezető sokat tett azért, hogy 1912-ben Stockholmba kerüljön az olimpia.

Bízva abban, hogy leendő turisták is látogatják a blogot, ideje írni az egyik elsőszámú stockholmi látnivalóról, a Skansenről is.

A Skansen (ejtsd: szkanszen) 1891-ben nyílt meg, mint a világ legelső szabadtéri múzeuma, mely az ország jellegzetes épületeit gyűjtötte össze egy helyre. A név a "skans" szóból ered, mely egyfajta katonai erődítményt jelent (az állhatott egykor a park területén). A múzeum hatására mára több országban átvették a "skanzen" szót, de hát ezt mi tudjuk a legjobban :)

A múzeumot Artur Hazelius (tanár és nyelvész) alapította abból a célból, hogy az erőteljes iparosítás következtében folyamatosan eltűnő régi vidéki épületeknek emlékhelyet állítson. Az épületeket eredeti állapotukban szállították ide Skandinávia különböző részeiről. A legrégebbi épület az 1300-as évekből való, de a legtöbbjük az 1700-as és 1800-as években épült. Artur Hazelius be is költözött a frissen megnyílt Skansenbe;  haláláig (1901) ott élt, majd ott is temették el.

A park több órás elfoglaltságot nyújt, különösen ha gyerekekkel megyünk. Főbb részei a következők: mesterségek utcája, komplett tanyák, piactér, állatkert. Ezek mellett pedig sok-sok régi faház (szegényeké és gazdagoké egyaránt), iskolaépület, templom, harangtorony. A házak általában látogathatók, és korabeli jelmezbe öltözött házigazdák mesélnek az adott család szokásairól, életkörülményeiről.

Az egyik legérdekesebb látnivaló a macskaköves utcákkal kialakított kis városrész, ahol minden házban különböző mesterségeket látogathatunk meg (könyvkötő, üvegfújó, stb.).

A főtér a kis bódékkal és a színpaddal elsősorban a jeles alkalmakkor érdekes látnivaló, pl. a karácsonyi vásár vagy ünnepnapok idején. A főtér mellett találjuk a régi fatemplomot, melyben gyakran tartanak esküvőket. (Ha épp nyitva van, nézzünk be mindenképp.)

A másik fő látnivaló az állatkert, melyben csak északi állatok kaptak helyet: pl. bölény, medve, farkas, rozsomák, szarvasok, fóka, róka, hiúz.

A "szokásos" ünnepségek (midsommar, karácsony, svéd zászló napja, valborg, Luca nap) mellett nyáron itt tartják a Svédországban kedvelt Allsång fesztivált: ez lényegében egy nagy közös együtt éneklés, meghívott pop-énekesekkel. (Kicsit Dáridó jellegű, és amúgy a svéd TV is előben közvetíti.)

Természetesen éttermet és kávézót is találunk a Skansen területén (számítsunk a sorbanállásra). Az étterem kedvező árú, úgyhogy érdemes kipróbálni egy levest és az elmaradhatatlan húsgolyókat :)

Belépődíj ünnepnapokon is van, az egyetlen kivétel december 24-e, viszont aznap a legtöbb ház zárva van, így nem is kapunk "teljes élményt".

A főbejárat közelében, már a Skansen területén belül van egy egzotikus állatkert is, de oda extra belépőjegy szükséges.

Jó tudni hogy Skansennek két bejárata is van. A városhoz (és a Djurgårdsbron hídhoz) közelebbi, kisebbik bejáratnál felszállhatunk egy siklóra, mely felvisz a domb tetejére (a park egy nagy dombon terül el), nagyjából a terület központjáig.

Honlap: www.skansen.se

Ajánlott megközelítés: 7-es villamossal (ami hétvégén rendszeresen tömve van, főleg visszafelé a belváros felé)

A kisebbik bejárat

Tipikus "vidéki" látkép

Tipikus vörös faház

Hangulatos hobbit-házikó

Egy régi tanya

A "mesterségek utcája"

A főtér a bódékkal

Harangtorony

Egy kis nyári lak berendezése

A fatemplom, mint kedvelt esküvői helyszín

Jávorszarvas-simogatás

Az "erdő királya", a jávorszarvas

Hiúzkölyök. Május környékén születik a legtöbb utód, ezért a nyáron különösen érdemes felkeresni az állatkertet.