A viking kor szerelmesei a város több pontján is belefuthatnak a "misztikus" rúnakövekbe, és a Historiska múzeum is bőséges információt nyújt az egykori skandináv népségről. Viszont Stockholm északi részén található az a környék, ahol az egész világon a legtöbb rúnakövet találjuk.

Csak Vallentuna kommun (kommun = járás / megye) területén kb 50 rúnakövet találunk elszórva. (Érdemes megnézni a kommun honlapját, ahol rákereshetünk az összes kőre, akár felirat alapján is.) Mivel az összes követ valószínűleg senki sem keresi fel, kialakítottak egy viszonylag jól kiépített, információs táblákkal is ellátott kisebb "gyűjtőhelyet". Ez a Runriket, a rúnák birodalma.

A Runriket kilenc lelőhelyet foglal magába a Vallentunasjön tó körül (egy kb 20 kilométernyi körút mentén). Az elsődleges információs pont a Jarlabankes bro (közel Täby Kyrkby vonatmegállóhoz), ami egy egykori hidat jelöl az egykor mocsaras területen. Itt információs táblákat és (viking hajós) játszóteret találunk, na és persze több rúnakövet is.

Innen kicsit délebbre találjuk az amúgy falfestményeiröl híres Täby Kyrka-t, melynek oldalában is van egy beépített rúnakő.

Északabbra, a tóhoz közel fekszik az Arkils tingstad, ahol két újabb követ találunk.

Én mindössze ezt a három helyet jártam be, de ezen felül ugyebár még további hat helyen láthatunk viking kori emlékeket a Runriket területén. (Talán majd egy nyári biciklitúra keretein belül visszalátogatok.) Volt viszont annyi eszem, hogy pont az évente megrendezésre kerülő "viking nap" alatt látogattam ki, és ilyenkor korhű vikinghajót (a Täby kommun tulajdonában lévé, 1912-ben épült Viking Plym-et), hagyományőrző programokat, kirakodóvásárt is láthat az ember. Gyerekeknek remek program.

Néhány érdekesség a rúnakövekről: a napjainkban látható kövek szinte mind a 900-as, 1000-es évekből maradtak fent. Több közülük kereszttel díszített, ami arra utal, hogy akkoriban már egyre erősebb volt a kereszténység, és több rúnaköven Istenhez ("Gud") való imát is olvashatunk. Ekkoriban egy 16 írásjegyből álló ABC-t használtak, ami ó-svéd nyelvre átírható, az pedig viszonylag könnyen lefordítható korunk nyelvére (több szó is jól felismerhető, pl. uk = och, raisa = resa, stain = sten, stb.). A legtöbb rúnakövet forgalmas utak illetve hidak mellé állították, hogy minél több ember lássa őket. A feliratok általában valakinek az emlékét örökítik meg az utókornak (például egy gazdag és fontos vezetőét, vagy valakinek a külföldi utazását), de fontos tudni hogy ezek nem sírkövek, hanem inkább szobor-jellegű emlékművek voltak. Természetesen egy emberről több rúnakő is megemlékezhet; ilyen fontos személy volt pl. a Täby környékén élt Jarlabank is. Festéknyomok alapján arra is következtethetünk, hogy a köveket ki is színezték.

A Runriketen kívül viszonylag gazdag rúnakő-lelőhely még a fővárosban a Järva-terület (Järvafältet és Igelbäcken vidéke), de még a Gamla Stanon is találni egy ház falába beépített követ. A Stockholmhoz közel lévő Sigtuna-ban is több rúnakövet találunk. Stockholmból kihajózhatunk még Birka szigetére is, ahol egész nyáron viking falu várja a vendégeket.

Honlap: www.runriket.se ; www.vallentuna.se/sv/runfakta/runor-i-vallentuna/ 

Ajánlott megközelítés: A Stockholm Östra-ról induló Roslagsbanan vonattal Täby kyrkby vagy Vallentuna megálló. De ha a teljes területet be akarjuk járni, a legcélszerübb autóval felkeresni. (Bicikli sajnos nem szállítható a Roslagsbanan-on.)

Jarlabankes bro, az egykori híd területén

A korhű Viking Plym hajó (1912-ben épült), mely csak a Runrikets Dag napján volt látható, amúgy nem része a kiállításnak.

Viking vásár, Jarlabankes bro területén. Ez sincs ott minden hétvégén.

Az Arkils Tingstad a Runrikets Dag napján (táncosokkal). Az állandó látnivaló két rúnakő, illetve a kép hátterében látható, négyzet alakú, kövekből kirakott ház-alap. (Ennél látványosabb szabadtéri viking korabeli emlékekre ne számítsunk.)

Egy kisebb viking evezős a Vallentunasjön tavon. "Természetesen" ez sincs ott minden héten, hanem csak speciális alkalmakkor.

a rúna-ABC