Kungsholmenen bóklászva futhat bele az ember a kis izraelita temetőbe, mely egy, magas bérházak által körbeölelt területen fekszik. Bemenni nem lehet, mert minden irányból fallal és kerítéssel zárt.

A története 1776-ig nyúlik vissza. Ekkor fogadta el Stockholm városa Aaron Isaac (a helyi zsidó közösség alapítójának) beadványát, hogy az izraelita vallásúak saját temetőt kaphassanak a város területén. Magát Isaac-ot is ide temették el 1816-ban. Az első sírhely 1782-ből való, és 1888-ig volt használatban a temető, mely idő alatt kb 300 embert temettek ide.

A közeli Kronobergsparken oldalában egy másik hasonló (kicsi és elzárt) izraelita temetőt is találunk.

Ajánlott megközelítés: Alströmergatan 45-49 közötti telek. Fridhemsplan vagy Stadshagen metrómegálló.

A blog hasábjain eddig megjelent legmodernebb városrész következik, a Hammarby iparnegyed partjain az elmúlt tíz-húsz évben felépült lakónegyed.

A környék - Södermalm délkeleti partja és a szemközti Södra Hammarbyhamnen - már a 17.század óta iparvidék volt. Az 1970-es évektől kezdve viszont a nehézipari cégek folyamatosan eltűntek a környékről, ami nem meglepő, mivel mégis csak a belváros határáról van szó. Az üres ipari negyednek funkciója már nem volt, rontotta a városképet, így logikus lépés volt lakóövezetté átépíteni a környéket.

Az első lépés a Södermalm déli partján húzódó partrész rehabilitációja volt. A Hamnvakten negyed már a nyolcvanas-kilencvenes években felépült. (Ezt a városrészt emiatt nem is mindenki számítja bele az igazán modern "Sjöstad" negyedbe, de ettől még ez az építkezés is a koncepció része volt.)

A Södra Hammarbyhamnen mentén (Luma park, Sickla környéke) a kétezres években épültek a lakások, és a környék még nem is épült ki teljesen. A legutóbb elkészült rész a Värmdövägen menti vízparti szakasz, igazán modern és impozáns házakkal.

Az építkezés befejezését 2017-re tervezik, és ekkor 28.000 lakos élhet majd a környéken (2012-ben ez 21.000 fő volt).

Napos időben érdemes sétálni egyet a házak között, a kis csatornák mentén. Igazán irigykedni a vízparti, csupa üveg lakásokat nézegetve lehet :)

Innentől inkább beszéljenek a fotók...

Ajánlott megközelítés: zöld metróval Gullmarsplanig, onnan villamossal egy-két megálló Sickla felé, vagy akár gyalog.

A városrész látképe a Hammarbybacken sídombról. A víz túlpartján a kilencvenes években épült södermalmi rész, a víztől innen pedig a modernebb negyed.

Az épületek meglehetősen változatosak

Látkép a hídról. A bal oldali rész Norra Hammarbyhamnen (Södermalm), jobb oldalt a Södra Hammarbyhamnen. Szemben pedig a Värmdövägen menti vízparti rész.

A legmodernebb házak, a legjobb helyen.

Csupa üveg ház

Södra Hammarbyhamnen

Séta a csatornák mentén (Sickla környéke)

Stockholm városa jelentősen átalakult a hatvanas-hetvenes években. Ekkor rombolták le a belváros elöregedett részeit, és ekkor indult el az "egymilliós programként" ismert külvárosi panellakótelep-építési hullám is. A modern formák és építőanyagok nem kerülték el a templomépítészetet sem, ezt rengeteg helyen tapasztalhatjuk a városban. Az alábbi templomok is a külvárosokban találhatók, hiszen az új lakónegyedekkel együtt húzták fel őket; a belvárosban legfeljebb egy-két példát találni. (És zárójelben jegyezzük fel, hogy templomokat nem romboltak le még a hetvenes években sem.)

Érdekesség, hogy a modern templomépítészetből magyar (származású) tervezők is kivették a részüket: Georg Varhelyi (Bergshamra kyrka), Georg Kesserü (Bodals kyrka) és Zoltan Bedecs (Kista kyrka) is fellelhető az építészek között. (Róluk nem sok információt találni az interneten, de ez az építészfórumon megjelent írás megemlíti néhányukat.)

A templomok azért jóval változatosabbra sikerültek, mint a korabeli lakóházak. Vannak köztük igazán látványosak, de ronda "betonbunkerek" is. Aztán persze lehet hogy száz év múlva még a betonkockák is turistalátványosságok lesznek...

Uppenbarelsekyrkan, Hägersten, 1961 (Wikimedia)

Uppenbarelsekyrkan, Hägersten, 1961 (Wikimedia)

Råsunda kyrka, Solna, 1968 (Wikimedia)

Sankt Birgitta kyrka, Bromma, 1962 (Wikimedia)

Markuskyrkan, Björkhagen, 1960 (Wikimedia)

Flemingbergs kyrka, 1976 (Wikimedia)

Hammarbykyrkan, 1969 (Wikimedia)

Kista kyrka, 1978 (Wikimedia)

Tumba kyrka, 1973 (Wikimedia)

Sankt Lukas kyrka, Kalhäll, 1977 (Wikimedia)

Söderledskyrkan, Farsta, 1960 (Wikimedia)

Tibble kyrka, Täby, 1978 (Wikimedia)

Bergshamra kyrka, 1962 (Wikimedia)

Bár Stockholm nyáron rengeteg lehetőséget nyújt a szabadtéri fürdőzésre, fedett fürdőkkel vagy termálvízzel nem nagyon büszkélkedhet. A fővárosban két relatíve híres hely várja az ellazulni vágyó vendégeket: a Sturebadet és a Centralbadet.

A Centralbadet 1904-re készült el Wilhelm Klemming tervei alapján, szecessziós stílusban. Ez volt az első épület Stockholmban, melynek építésekor vasbetont is felhasználtak. A századelején a számos medence mellett étterem, szivarüzlet, fodrász és fényképész-studió is várta a vendégeket. Az 1960-as évekre régi fénye megkopott, és kis híján a nagyszabású városrendezési tervek ("City 67") áldozatává vált, ugyanis egy, lebontásra ítélt negyedben állt. A tervek szerencsére megváltoztak, és a hetvenes-nyolcvanas években védettséget kapott a fürdő, majd 1989-ben teljes felújításon is átesett.

A belső terek közül a nagy úszómedence terme a leglátványosabb, a mozaik üvegablakkal, és a fal mellett fa fülkékkel. A többi részleg (hideg/melegvizes, pezsgőfürdős medencék) már modern, dísztelen, és egyáltalán nem érdekes építészeti szempontból, ne egy Gellért fürdőt képzeljünk magunk elé.

A fürdőt a Drottninggatan felől érdemes megközelíteni (van egy másik bejárata is, az azzal párhuzamos utcáról), így láthatjuk a szép belső kertet, és az épület díszesebb homlokzatát is, még ha be nem is akarunk menni.

A jegyárak természetesen magasak, különösen a hétvégén. (Hétköznap 220 kr, hétvégén 320 kr. Plusz pénzért bérelhetünk törülközőt/köntöst, ha azzal nem készültünk. Összehasonlításképp: egy "hagyományos" sportuszodai belépő kb 90 kr.)

Megszállott fürdő- vagy szecesszió-mániásoknak ajánlott, vagy esetleg egy sötét/esős/hideg napon.

Honlap: www.centralbadet.se

Megközelítés: T-Centralen (kék metró) vagy Hötorget (zöld metró) metrómegállók, majd onnan séta

a nagymedence (ami azért nem annyira nagy :))

A homlokzat a belső udvarból nézve (Holger Ellgaard, Wikimedia)

Triton szobor a belső kertben (Holger Ellgaard, Wikimedia)

Ezúttal csak egy linket ajánlanék: a Stockholm város honlapján található sétaútvonal-tippeket.

A Mäster Olofsgården társaság és a városvezetés közös munkájának eredménye az a 19 kigyűjtött útvonal, mely keresztül-kasul bejárja a várost, hasznos tippeket adva azoknak, akik nem tudják merre induljanak, a turistalátványosságok felfedezése után.

Az utak egy része parkokon át és vízpart mentén vezet, de nem kifejezetten ez volt a cél, inkább a város különböző részeinek bemutatása. Ezért ugyanúgy találunk sétautat Djursholm villái és Rinkeby panelházai között. A séták gyakran a belvárosban érnek véget, tehát turisták ugyanúgy meríthetnek belőle ötleteket, mint a várost már jobban ismerők.

A sétautak egyenként 15-20 kilométeresek, de könnyen kisebb szakaszokra bonthatók, ha félúton szeretnénk inkább buszra vagy metróra szállni.

Minden útvonalhoz kinyomtatható térkép is jár, hasznos infókkal kiegészítve.

Íme a link: www.stockholm.se/gangstrak

A Slussen Stockholm egyik legismertebb közlekedési csomópontja. Nevét a ma is működő zsilipről kapta, mely a Södermalm és a Gamla Stan között található.

Megáll itt a zöld és a piros metró, és innen indul - többek közt - a saltsjöbadeni kisvasút. Még szórakozóhely is működik a két sziget közötti területen. A többszintes útrendszer a jelenlegi formáját az 1930-as években kapta, de az elmúlt években a terület modernizálása mellett döntöttek.

A megnövekedett forgalomra való tekintettel a XX.század elejétől tervezgették a területrendezést, és ez végül az 1930-as években valósult meg. Az akkori építkezés abszolút modernnek számított, Le Corbusier például a "modern kor első nagy építményének" nevezte.

A Slussen jelenlegi állapota valóban nem túl bizalomgerjesztő, és láthatóan felújításra szorul. A sötét aluljárós kialakítás, a nagy autóforgalom mellett nem kedvez a gyalogosoknak, legalábbis nem egy ideális hely üzletet vagy éttermet nyitni (az "Új Slussen" projekt pont ezen kíván változtatni). Még a népszerű A tetovált lány mozifilmben is a Slussen aluljáróban kötnek bele Lisbeth-be, a film elején :).

A városvezetés a 2000-es évek eleje óta tervezi a területrendezést, és azóta meg is szavazták az átépítést. A komolyabb munkálatok 2014-ben kezdődnek, ezzel természetesen nem kevés fennakadást okozva a közlekedésben. Ha minden jól megy, 2020-ra újul meg teljesen a terület. A terveket a legjobban az alábbi videó mutatja be:

Mivel a jelenlegi Slussen már 80 éves (és kétségkívül jellegzetes kialakítású), így az emberek nosztalgikus érzései is feltámadtak a tervezett átépítés kapcsán. Egy közvéleménykutatás eredményei szerint a lakosok 60%-a meghagyná a jelenlegi formát. Többek közt az egykori ABBA-tag, Benny Andersson is a terület megóvása mellett kampányolt.

A projekt ellenzői a Slussen várostörténeti jelentőssége mellett a kb 8 milliárd koronás költségekkel és a több éves "felfordulással" sincsenek kibékülve.

Honlap (a városvezetés tervei): bygg.stockholm.se/slussen

Az 1935-ös felavató ünnepség (Wikimedia)

A Slussen 1939-ben (Wikimedia)

A névadó zsilip a két szigetet összekötő híd alatt (Holger Ellgaard, Wikimedia)

Az egyik aluljáró egy pár éves fotón (Holger Ellgaard, Wikimedia)

Az Új Slussen terve (bygg.stockholm.se)

Carl Michael Bellman (1740-1795) korának egyik legnépszerűbb költője és dalnoka volt, szobraival és emlékműveivel Stockholm-szerte rengeteg helyen találkozhatunk.

Bellman Södermalm városrészben született, a ma már róla elnevezett utcában (a Mariatorget szomszédságában). 1770 és 1774 között lakott az Urvädersgränd 3 alatt, amely ma a "Bellman ház" nevet viseli, és minden hónap első vasárnapján megnyílik az erdeklődők előtt.

A ház kizárólag vezetéssel látogatható. A program első felében a szépen berendezett padlástérben Bellman örökségének ápolói, mai dalnokok mesélnek a 18.század Stockholmjáról, és magáról Bellmanról, néhány dalt is előadva. Utána következik az épület bejárása: Bellman kis szobái a tetőtérben, majd a földszinti "lovagterem".

A honlapjuk szerint a vezetés minden alkalommal kicsit más, ugyanis függ az előadó dalnokoktól és házigazdáktól. A mi esetünkben egy nagyon elnyújtott bevezetőt kaptunk, mert kb 80 percig nagyon nehéz volt egy székben ülve koncentrálni a mesélőre. (A vendégek közt ülő gyerekek kifejezetten unták a dolgot.) A teljes program két órát vett igénybe.
Nem siettünk sehová, de a véleményem szerint egy 30-40 perces, tömör de pörgős beveztő bőven elég lett volna. Lényegében annak a tipikus esete állt fent, amikor egy bizonyos terület fanatikusát hagyják szabadon beszélni rajongása tárgyáról, még akkor is ha az már kicsit fárasztóvá válik a hallgatóságnak :)

Két jótanács: gyerekeket ne vigyünk, illetve erős svéd nyelvtudás ajánlott (már ha érteni is akarjuk a legalább egy órás előadást).

A fotókat az RTPK.org beszálmolójából kölcsönöztem.

Honlap: bellmanhuset.se

Ajánlott megközelítés: a zöld metró Slussen megállója, onnan egy perc séta

Urvädersgränd 3

Az előadás a padlástérben. (A mi vezetésünkkor sem volt túl sok fiatal :))

Bellman szobája

A karácsonyi bevásárlási láz egyetlen élvezhető része a sok kis kirakodóvásár, melyek Stockholmban is sok helyen felbukkannak.

A kínálat itt is hasonló mint valószínűleg a legtöbb országban: kézműves angyalok/mikulások, adventi koszorúk, gyertyák, mécsesek, vadételek, gyapjúruhák, és persze gagyi apróságok is.

Ami Svédországra jellemző, és érdemes lehet itt megvenni vagy megkóstolni, az talán a következő:

• Julbock, azaz a karácsonyi kecskebak. Szalmából font figura, mely a hagyományok szerint a Jultomte (a Mikulás helyi megfelelője) szánját húzta. Minden karácsonyi vásáron megtalálható, de bármelyik nagyobb üzlet (pl. ICA, ÖoB, Clas Ohlson) karácsonyi kínálatában is.
• Tomte, kis manó. Ők is az ajándékosztás szereplői, a Jultomte segítői.
• Vadhús. Főleg rénszarvas, jávorszarvas, de akár medvehús is kapható, kolbászként, füstölve, vagy sóval szárítva. Na és persze halak, pácolva, füstölve, mindenhogy.
• Számi (lapp) termékek. Gyapjúcuccok, fa- és csontfaragások.
• Glögg. A forralt bor helyi megfelelője, csak ez általában jóval édesebb.
• Havtorn, azaz homoktövis. Magas C-vitamintartalmú ital, főleg szörpként vagy sűrítményként kapható.

Stockholmban már az előző hétvégén megnyitott a Gamla Stan-i vásár a Stortorget téren, illetve a nem túl szép (és nem is kifejezetten karácsonyi) "vásárcsarnok" a Sergels Torg-on, lent az aluljárószinten.

Most hétvégén nyit majd a hagyományos vásár a Skansen-ben (ez az egyetlen hely, ahol belépőjegy is van), egy ugyancsak nagy vásár a Kungsträdgården-en, illetve vannak kisebb, egy-két napos lokális vásárok, melyekről a helyi magazinokban érdemes érdeklődni. (Pl. dec.1 = Filmstaden Råsunda, dec.7-8 = Överjärva Gård Solna, dec.7-8 és 14-15 Färgfabriken, dec.13-15 Edsvik Konsthall, stb.)

Stockholmtól nem messze, Sigtunában van az egyik legszebb és legnagyobb vásár. Ide pendeltåg vonattal majd busszal lehet kijutni (még érvényes rá a stockholmi bérlet).

Személyes ajánlás: 1. Sigtuna, 2. Skansen, 3. Gamla Stan, 4. Kungsträdgården

Van még négy hétvége karácsonyig, tehát mindet kényelmesen be lehet járni :)

Néhány honlap: Skansen, Gamla Stan, Kungsträdgården, Sigtuna, Färgfabriken, Edsvik Konsthall

Gamla Stan

Jultomte

Sigtuna főutcája

Sigtuna főtere

Fjäderholmarna lehet az ideális úticél, ha szeretnénk hajókázni egy kicsit, meglátogatni egy szigetet a stockholmi szigetvilágban, de nincs rá egy egész napunk.

A sziget mindössze 20 percnyi hajóútra fekszik a belvárosi kikötőtől, közel Djurgården, Lidingö és Nacka partjaihoz. Lényegében ez a híres stockholmi szigetvilágnak a városhoz legközelebbi része. Ennek megfelelően Fjäderholmarna kicsit olyan, mint egy átlagos svéd sziget kicsinyített mása, de nagyobb hangsúllyal a turizmuson és a szolgáltatásokon. Találunk rajta több éttermet és kávézót, két múzeumot (hajómúzeum illetve whisky-üzem), kézműves üzleteket, sziklákat és fás részt egy "mini kirándulás" hangulatához.

A sziget viszont tényleg kicsi, gyorsan körbejárható, tehát "igazi" kirándulásra alkalmatlan. Aki viszont csak szeretné megérezni a szigetvilág hangulatát, szeretne a vízparton ebédelni egyet, vagy napozni egyet a sziklákon, elég ha leruccan ide, és nem kell két órát hajóznia egy távolabbi szigetre. Akár egy stockholmi hosszú hétvégébe is besűríthető a program.

A szigetre több hajótársaság is indít járatokat a belvárosból, tehát emiatt is ideális opció a turistáknak. A "szerencsésebbek" persze a saját hajójukkal is kiköthetnek a szigeten :)

Honlap: www.fjaderholmarna.se

Ajánlott megközelítés: valamelyik hajótársaság menetrend szerinti járatával:  www.strommakanalbolaget.com, www.waxholmsbolaget.se, www.fjaderholmslinjen.se

A kikötő, rögtön egy étteremmel

Egy másik étterem

A "mesterségek utcája" kézműves boltokkal

Az üvegfújó műhelybe be is tekinthetünk

A halászhajó-kiállítás

Még egy étterem, talán a leghangulatosabb mind közül

Kilátás az "erdei" étteremből

Hajók, vasmacskák - mi más is lehetne egy szigeten?

A magyarul vicces nevű helység nem más mint a Svédország legelső városának tartott település, a mai Björkö szigetén. Mivel Birkát a viking korban alapították, rengeteg korabeli leletet találtak a szigeten, és ma az egyik legfelkapottabb "viking" látnivaló Svédországban.

A várost a 700-as évek végén alapították, és nagyjából kétszáz éven keresztül lakták. Fennállása alatt fontos kereskedelmi központtá vált, 700-1000 lakossal. A 8.század folyamán egy német szerzetes, Ansgar itt indította el Svédország első keresztény közösségét, és az ő emlékére emelték a sziget messziről is jól látható kereszt-emlékművét. Birka a 900-as évek végére veszített jelentősségéből, és elnéptelenedett. Kereskedelmi pozícióját Sigtuna városa vette át.

1993 óta az UNESCO Világörökség része, a szomszédos Adelsö szigetén fekvő Hovgårdennel együtt. A világörökségi címet az ásatások során előkerült rengeteg viking kori emléknek köszönhetik, ezzel Birkát tekintve a viking-kori kereskedővárosok legjobban feltárható (és amúgy is legnagyobb) emlékhelyének.

Birka, mint turisztikai célpont, májustól szeptemberig várja a látogatókat. Ezen belül nagyjából júniustól augusztusig tart a "viking nyár" nevű programsorozat, ami lényegében az igazi látnivalót szolgáltatja a szigeten - ekkor korabeli kosztümös vikingek várnak minket a faluban, illetve tartanak bemutatókat. A turistaszezon része a nyári és őszi vásár, és az archeológiai napok is.

Én magam sokáig halogattam a látogatást, ugyanis kevés a konkrét látnivaló a szigeten. A múzeum "rendben van", de a viking falu mindössze 4-5 faházból áll. A sziget területén található mintegy 3000 sírhely történelmi jelentőssége hatalmas, de az egyszeri turistának nem jelentenek többórás látnivalót, hiszen lényegében csak dombokról beszélünk, a sírokba nem nézhetünk bele (illetve a kiásott leletek már a múzeumokban pihennek). A sziget legmagasabb pontján, a domb tetején álló Ansgar-emlékmű szép fotótéma, persze csak ha odaférünk a többi turistától :) A kelta-kereszt mint emlékmű egyébként félrevezetö, hiszen Ansgar német (azaz nem ír) szerzetes volt.

Érdemes lehet meghallgatni az idegenvezetést, mert sok háttérinformációt adhat az amúgy kevés látnivalóhoz. Séta közben ne lepődjünk meg, hogy a szigeten szabadon kóborolnak a birkák. (Talán a birkákat is hozzávehetjük a sziget látnivalóihoz :))

Ha megyünk, mindenképpen ajánlott a nyári szezon ("viking nyár", vagy valamelyik vásár) alatt felkeresni a szigetet, amikor extra programokat is láthatunk. Mi elkövettük azt a hibát, hogy szeptemberben, az utolsó hetekben mentünk, amikor már véget értek a programok. Akkor már lakatlan volt a falu, nem láttunk viking hajót sem, és az egyetlen program az idegenvezetés volt. Egy napos kirándulásnak ez is szép volt, de nem nyújt annyi látnivalót.

A szigetre a Strömma hajóival juthatunk el, kétórás hajóúttal. Birkára kb. három óra jut, és ezt érdemes jól beosztani, ha esetleg ott tervezünk ebédelni. Nem nagy a sziget, de gyorsan elmegy ennyi idő.

Honlap:  www.stromma.se/sv/Birka/

Ajánlott megközelítés: www.stromma.se hajóút

A kikötő látképe az Ansgar emlékműtől

a viking falu

viking falu

viking falu

a farönkökön lévő táblákon a viking kor és mitológia legfontosabb szócikkei olvashatók

játszótér a mitológiai Világkígyóval

Birka birkái, a háttérben az Ansgar emlékművel

Ansgar német szerzetes kelta keresztje

egy makett a múzeumból