Täby Kyrka két okból különleges: egyrészt a kevés, román stílusú stockholmi templom egyike, másrészt falfestményei egyedülálló állapotban maradtak fenn.

A templom alapja az 1200-as évekből való. Falfestményeit az 1480-as években alkotta korának jelentős művésze, Albertus Pictor. A templom egyediségét az adja, hogy e festményeket nem festették át vagy mázolták le fehérre a későbbi korokban, így a színek ma is eredeti pompájukban láthatók.

Täby Kyrkby a város észak-keleti szélén fekszik, helyi vasúttal (Roslagsbanan) a belvárosból is könnyen megközelíthető. Ha arra járunk, érdemes megnézni a környék viking-kori emlékeit is.

A beltéri fotók kicsit kutyafuttában készültek, mert már mindenki készülődött bent az istentiszteletre. Azt a híres jelenetet sem sikerült megtalálnom a mennyezeten, ahol a Lovag a Halállal sakkozik. (E jelenet köszön vissza Ingmar Bergman legendás filmjében, a A hetedik pecsétben.)

Honlap: http://svenskakyrkan.se/taby/taby-kyrka

Ajánlott megközelítés: Roslagsbanan vonattal Stockholm Östra állomásról Täby Kyrkby-ig. (De ha van autónk, ide érdemesebb azzal menni.) Fontos hogy a templom Täby Kyrkby-ben van, nem Täby Centrumban ;)

Ritka természeti jelenségnek lehetett szemtanúja aki épp az eget kémlelte január 4-én, ugyanis a híres északi fény még Stockholmban is látható volt.

Az eset elég ritka, de azért nem annyira mint egy teljes napfogyatkozás. A profibbak napkitörés-figyelő applikációt is telepíthetnek a mobiljukra, mellyel nagyobb eséllyel csíphetnek el egy hasonló látványt.

A fotó Andreas Thornée stockholmi lakos érdeme, és a Mitt i Stockholm magazinban jelent meg.

Ha Stockholm belvárosából zöld területre vágyunk, a legegyszerűbb megoldás az úgynevezett nationalstadspark (ez a hivatalos közös neve annak a nagy parkos területnek, amit a Djurgården sziget, a Haga Park, Brunnsviken fed le.) Aki viszont nagyobb kiterjedésű parkra vágyik, 15-20 kilométeres sétákra, annak érdemesebb egy kicsit kijjebb utazni: például északra a Järvafältet parkba, vagy déli irányba, a Nacka Parkba.

Nacka előnye, hogy a belvárosból (Slussen) egyetlen busszal bejuthatunk a park központjába, ahonnan már "szabad a pálya". Illetve a zöld metró vonalán két-három különböző megállóból is megközelíthető.

A "park szíve" a Hellasgården szabadidős központ, a Källtorpssjön tó partján. Itt többek közt szállást, büfét találunk, felszerelést (sí, korcsolya, kenu) bérelhetünk, szaunázhatunk, a közeli futballgolf pályára is bejelentkezhetünk, vagy sportolhatunk egy kicsit az ingyenes szabadtéri "edzőközpontban". A tó nyáron kedvelt fürdőhely, télen pedig korcsolyázhatunk vagy síelhetünk rajta.

Tavakból még további ötöt-hatot találunk a park területén. A városlakók számára a Söderbysjön a másik, könnyen megközelíthető fürdöhely, emiatt persze ezek a legzsúfoltabbak is. Nyáron kajakozni-kenuzni is ideálisak a tavak.

Túrázni, kocogni számos jelzett utat találunk, és a legtöbb jól kiépített, azaz babakocsis sétára is alkalmas. Télen ugyancsak nagy a kínálat sífutó-ösvényekből.

A park területén golfpályát (a Söderbysjön melletti tisztáson) és még egy másik szabadtéri edzőközpontot (a Björkhagen metrómegállótól induló sétaút mentén) találunk.

Honlap: hellasgarden.se, Stockholms stad oldala (térképpel)

Ajánlott megközelítés: Hellasgårdenbe busszal (Slussentől a 401-es busz, készüljünk nagy tömegre!) vagy autóval. A park határán fut a zöld metró, és Björkhagen vagy Kärrtorp ideális kiindulópont lehet.

A szoros a Dammtorpssjön és a Söderbysjön között

Ugyanaz a szoros télen

Golfpálya

A Hellasgården melletti szabadtéri "edzőterem"

Söderbysjön a nyári csúcsforgalomban

A város és az ország legnagyobb nyilvános könyvtárát, melyet 1928-ban adtak át, a Vasastanban találjuk. Az építész az a Gunnar Asplund volt, aki a Skogskyrkogården temetőt is jegyzi. Az épület az 1920-as évekre jellemző "északi klasszicista" stílusú, hasonlóan pl az ugyancsak stockholmi Konserthusethez.

A Stadsbiblioteket gyűjteményébe kb 550.000 könyv tartozik, és napi kb 3.000 látogatója van. A könyvtár leglátványosabb része a központi rotunda, melyhez több oldalépület kapcsolódik.

Nemcsak a belépés és a körbesétálás, hanem a könyvtár használata ingyenes, legalábbis a helyi lakosok számára. A regisztráció a helyszínen is elintézhető, és csak a szokásos personnummer szükséges hozzá. Ráadásul a tagság nem csupán a Stadsbiblioteketre, hanem a város bármely másik nyilvános könyvtárára érvényes. A könyvtár honlapján (biblioteket.stockholm.se) a kiszemelt könyvet/filmet/hanghordozót egy számunkra tetszőleges másik könyvtárba is átkérethetjük, illetve a kölcsönzött dolgokat bármelyik másik könyvtárban is leadhatjuk, nemcsak a kölcsönzés helyén. (A foglalásnak már van költsége, 10 korona, mely a helszínen fizetendő.)

A Stadsbiblioteket egyébként felújításra szorul, illetve komolyabb fejlesztéseket is terveznének, ha lenne rá anyagi keret. A Sveavägen felőli főbejárat látványosan ronda (legalábbis svéd viszonylatban), de az épület szerkezetén, alagsorán is lenne munka.

Honlap: biblioteket.stockholm.se/bibliotek/stadsbiblioteket

Ajánlott megközelítés: zöld metró Rådmansgatan megállója

Stockholm (és egész Svédország) egyik legnagyobb temetője Solna déli részén, a Haga Park magasságában terül el, a Solna kyrka területe mellett. 1827-ben nyitották meg, és kialakításában sok híres építész és szobrász (pl. Milles és Eldh) szerepet vállalt. Több híresség végső nyughelye, többek közt Alfred Nobel, August Strindberg és Ingrid Bergman sírját találhatjuk itt.

Svédország református ország, így a temetőben a katolikusok és az izraeliták külön kis területet kaptak. (Ezeken a részeken elég sok magyar nevet olvashatunk a sírköveken.)

Megtalálható egy másik skandináv jellegzetesség is, a "minneslund". Ez egy olyan részlege a temetőnek (gyakran egy domb, vagy egy egyszerű füves rész), ahová azon halottak hamvait szórják el, akik nem kértek hagyományos temetést. (Természetesen ez nem az egyház bosszúja, hanem egy szabadon választható opció ;)) Az efféle egyszerű - hely és valószínűleg költséghatékony - temetés 1959 óta elérhető Svédországban.

Temetőben sétálgatni talán kicsit morbid ötletnek tűnik, de nézhetjük úgy is, hogy egy parkról beszélünk, ahol több mint százéves szobrok és síremlékek közt sétálgathatunk :)

Honlap: norrabegravningsplatsen.se

Ajánlott megközelítés: Solna pendeltåg megállótól vagy Solna Centrum metrómegállótól egy rövid séta (750 m illetve 1.5 km) a temető északi bejárata felé. Vagy a belváros felől a 3-as busszal a Solna Kyrkväg megállóig, mely pont a temető déli bejáratánál rak le.

August Strindberg író sírja

Kellemes nyári sétát tehetünk a Haga Park "túloldalán", az Universitet közelében lévő Bergianska Trädgårdenben. (A vízpart ezen oldalát télen-nyáron éri a nap, tehát télen is ideális sétaútvonal, ha ki akarjuk élvezni azt a kevés napos órát ;))

A botanikus kert egész évben nyitva, szabadon bejárható, de persze a virágzásra késő tavaszig / nyárig várni kell. A kertbe ingyenes a belépés, de a két üvegházba (Victoriahuset és Edvard Andersons växthus) van némi belépődíj.

Ha megéhezünk, a hangulatos Gamla Orangeriet étteremben a helyi kertben megtermelt hozzávalókból készült fogásokat ehetünk, korrekt árakon.

Napos időben érdemes megejteni egy sétát végig a vízpart mentén, Bergshamra-tól a Vasastanig (kb 5 km). Nyáron kipróbálhatjuk a homokos strandot, vagy a Brunnsviken kenuklub hajó-kölcsönzőjét is.

A kert történetéről annyit érdemes tudni, hogy már az 1700-as évektől működik, de eredetileg a mai Vasastan közepén terült el. 1885-ben települt ki mai helyére, miután az eredeti telket beépítették. A 20.század elején épült a Gamla Orangeriet (ma étterem/kávézó) és a kisebbik üvegház, a Victoriahuset. A nagyobbik üvegház, az Edvard Andersons växthus egészen modern, csak 1995-ben épült.

Honlap: www.bergianska.se

Ajánlott megközelítés: a piros metró Universitet megállója

Térkép

Victoriahuset üvegház

Edvard Andersons växthus

Gyógy- és fűszernövényes kert

Gamla Orangeriet étterem

Japánkert

Japánkert

Észak-Stockholmban, Upplands Väsby és Rosersberg magasságában, a Mälaren partján húzódik a "Runsa kulturstig" sétaútvonal, mely több vaskori történelmi emlékhelyet érint.

A sétaút táblákkal jelölt, kb 8-10 km hosszú, ebbe belekalkulálva hogy két helyen is "zsákutcába visz", azaz vissza kell fordulnunk. A végleges sétatávolság persze attól is függ, honnan indulunk, hová érkezünk, hol parkolunk.

Vaskori es viking-kori emlékhelyről beszélünk, tehát látványos, magas várfalakra ne számítsunk. Amit láthatunk, az a következő (a számok a lent látható térkép pontjait jelölik):

• Vaskori erődítmény falmaradványai a Mälaren partján, szép kilátással a víz felé. (1)
• Viking kori, hajó alakú kőrakás (skeppssättning). Ez is szépen megmaradt, és a legnagyobb ilyen jellegű emlékhely Stockholm környékén. A "hajó" valószínüleg halotti rituálék része lehetett, hogy segítségével a halott lelkek átutazhassanak a túlvilágra. (2)
• Egy kis kastély, ami magántulajdonban van, és táblák kérik a túrázókat hogy ne fotózzanak és ne is nagyon bóklásszanak a területen :( (3)
• Kövekből és földből emelt sírhalmok. Állítólag "fontos emberek" sírdombjai találhatók erre. (4)
• Farkasverem, amit a ragadozók elfogására használtak. Ez szépen restaurált állapotban van, a sétaút egyik végén. (5)

Runsa megközelítése problémás csak kicsit. Autóval kényelmesen le tudunk parkolni a sétaút mentén, és igény szerint tehetünk egy nagyobb kört is a Mälaren mentén. Tömegközlekedéssel viszont egy nagyon ritkán járó buszhoz kell alkalmazkodnunk, vagy egy jóval nagyobb sétát kell bekalkulálnunk Rosersberg felől. Jó ötlet lehet felrakni a biciklit a pendeltåg-ra, és onnan kibiciklizni a vízpart felé, de ugyanakkor a teljes sétaút nem bicikli-kompatibilis (a sziklák miatt).

Honlap: www.stockholmslansmuseum.se/upptack_lanet/visa/b045/

Ajánlott megközelítés: Autóval (parkolóhely adott a sétaút mentén). Buszok közül az 532-es visz el Upplands Väsby-től Runsa-ig, de ez nagyon ritkán jár (hétvégente háromóránként).

A Stockholms Läns Museum térképe

Kilátás a "vár" felől a Mälaren-re

Ilyen lehetett az erődítmény a sziklán...

...és most ennyi látszik a falból

A hajó alakú kőrakás

Sírhalom

Egy másik sírhalom

A farkasverem

(Frissítve 2017 márciusában)

Az alábbi posztban megpróbálok összeszedni pár hasznos tippet, elsősorban turistáknak, akik több napra érkeznek és bérletvásárláson gondolkodnak.

Árak

Az aktuális árlista az Storstockholms Lokaltrafik (SL) honlapján érhető el, de szemezgetek a most aktuális árakból (2017):

Jegyárusítás

Metróállomáson nincs gond, mert van automata (egyszeri jegyhez, bérlet vagy reskassa feltöltéséhez), hús-vér eladó az SL fülkében, vagy a közelben garantált egy Pressbyran trafik. Jó tudni hogy a Pressbyran kicsit olcsóbban adja ugyanazt a jegyet, amit a metrókapukál lévő SL fülke (sőt, az SL eladója általában maga küld át a Pressbyranba, hogy ott olcsóbban vehesd meg :)) Bérletet úgyszintén árusít a Pressbyran. Bérlethez és reskassa-hoz meg kell vennünk az SL műanyagkártyáját is, ami 20 kr egyszeri költség.

Gondban lehetünk viszont a buszmegállóban, ugyanis a buszsöfőr nem árul jegyet. Kell hogy legyen nálunk előre megvett bérlet, előre feltöltött reskassa, előre megvett egyszeri jegy, vagy "sms jegy". Sajnos az sms jegyhez előzetesen regisztrálni kell a mobilszámunkat a rendszerben, tehát ez a megoldás sem működik rögtön a felszálláskor. (Azt nem tudom hogy külföldi mobilszámmal működik-e egyáltalán a dolog.)

Tehát ha utazgatni akarunk, érdemes az útba eső Pressbyran-ban bevásárolni, nehogy később pórul járjunk, és épp ne találjunk jegyvásárlási lehetőséget a buszra szállás előtt.

Egyszeri jegy

Drága, de jó tudni hogy 75 percig korlátlan átszállásra érvényes. Fontos, hogy az automatából megvett egyszeri jegy egyből "élesítve" van, azaz nem tudjuk másnapra eltenni.

Reskassa

Viszonylag rugalmas megoldás azoknak, akik ritkábban használják a tömegközlekedést. Lényegében a tömbjegy elektronikus megfelelője: a bérlethez is használt műanyagkártyát tetszőleges összeggel feltölthetjük, amit akkor utazunk le, amikor akarjuk. Ha nem utazunk, rajta marad a pénz, de jó ha ott lapul a zsebben, és nem kell a trafikba rohannunk, ha épp buszra akarunk szállni. Jegykezelés után úgy müködik mint az egyszeri jegy, azaz 75 percig érvényes. Olcsóbb, mintha minden egyes alkalommal egyszeri jegyet vásárolnánk.

Napijegy / 72 órás jegy / havibérlet

Az egyszeri jegyek árából és a tervezett utak mennyiségéböl könnyen kikalkulálhatjuk, melyik bérlet éri meg nekünk a legjobban, vagy hogy megéri-e egyáltalán.

Ide kívánkozik a Stockholm Card turistakártya is, mely magában foglalja a tömegközlekedési bérletet is az adott napokra.

Fogunk egyáltalán utazni?

Aki a városközpontban (Vasastan, Norrmalm, Södermalm, Kungsholmen, Östermalm, Gamla Stan) száll meg, bírja a sétát, és nincs szélsőséges időjárás sem, az simán hanyagolhatja a tömegközlekedést. Pl. egy Stadshuset - Gamla Stan - Skansen sétaútvonal (egy irányba) 4-5 km. Így sokkal többet látunk a városból mint metrózva. Más esetben, pl. külvárosban megszállva nem ússzuk meg a tömegközlekedést.

Nyáron, jó időben alternatív megoldás a városi biciklirendszer is, ami abszolút kiválthatja a belvárosi tömegközlekedést.

Buszok

Különösen a külvárosban találkozhatunk sok olyan járattal, amelyek naponta néhány alkalommal indulnak csak, és hétvégén egyszer sem. Tehát hiába van felsorolva 4-5 járat is a megállóban, lehet hogy vasárnap egy sem jár közülük. A belvárosi buszközlekedés ennél megbízhatóbb, és a kulcsfontosságú buszok sűrűn járnak. A legtöbb buszmegállóban digitális óra mutatja, melyik busz hány perc múlva érkezik. (Ez amúgy nem jelenti azt, hogy a buszok pontosan tartják a menetrendet.) Készüljünk fel, hogy a buszvezetők vezetési stílusa gyakran nem tökéletes :) (ajánlott leülni, mert sok lesz a hirtelen fékezés).

Maguk a buszok modernek, sokan bio-üzemanyaggal futnak, de ettől függetlenül sajnos szűkösek, és alig van állóhely (a másik ok, ami miatt mindenki le akar ülni). Gyakori probléma hogy hamar betelik a buszonkénti 2-3 babakocsis hely.

Felszállás kizárólag az első ajtón, jegykezelés (műanyaglap leolvasása) a vezető melletti kis szerkezettel, vagy a vezető által.

A leszállást a mindenhol karnyújtásnyira lévő piros "stop" gombbal jelezhetjük. A busz plafonján lévő kijelzőn látható piros "stannar" felirat azt jelenti, hogy a busz biztosan megáll a következő megállóban (azaz valaki jelzett már).

Metró (tunnelbana)

A metró folyamatosan jár, késő estig, sőt, péntek-szombat éjszaka egészen másnap reggelig. Az átlagos követési idő (nappal) 5-10 perc. Kék, piros és zöld metróvonal müködik, de mindegyik elágazik a külvárosba menet, még nagyobb területet lefedve így. Érdemes tehát figyelnünk, hogy a megfelelő végállomás felé tartó metróra szálljunk. A metró elég tiszta, biztonságos (amíg bele nem nézünk a Tunnelbanan c. TV-műsorba :)), azaz legalábbis be van kamerázva és néha látni járőröző biztonsági őröket.

A bejáratnál elektromos kapura számítsunk, amit a bérlet/reskassa műanyag kártyája nyit. Ha nem nyílik, vagy papír/sms alapú jegyünk van, a fülkében ülő személyzet segít. Bliccelni így nem lehet, hacsak nem vesszük át a suttyótaktikát, és szorosan az előttünk menőre tapadva átosonunk az általa épp kinyitott ajtón. (Nem biztatok senkit, csak megjegyzem hogy itt sem mindenki becsületes.)

Sok helyen ugyanabból az állomásból több kijárat is van, és ezek akár 500 m távolságra is lehetnek egymástól, azaz érdemes figyelni hogy melyik kijárat merre vezet. Az utcai metrólejáratot a "T" jelzésről ismerhetjük meg.

A helyi Deák tér a T-Centralen, itt találkozik az összes metróvonal, ennélfogva nagy a tömeg (figyeljünk a zsebtolvajokra, bla-bla-bla...). Itt a különböző vonalak között viszonylag sokat kell mozgólépcsőzni és sétálni.

Még egy kevésbé praktikus, de turistáknak hasznos infó: minden egyes metrómegálló egyedi dizájnnal rendelkezik, és még erre szakosodott idegenvezetést is ajánl nekünk az SL. Ha valaki nagyon ráer, azzal is eltölthet több órát, hogy csak a metróállomásokat járja be :)

Villamos (spårvagn, tvärbanan)

Csak két villamosvonal van a városban, és ezek közül a 7-es számú vonallal találkozhatnak a turisták: ez vezet a T-Centralentől a Djurgården szigetre (Skansen, Vasa múzeum, stb.). Ez az egyetlen közlekedési eszköz, ahol "hagyományos" kalauz ellenőrzi a jegyeket, az utazás folyamán. A kalauz mindig udvarias, az utasok viszont, és gyakran elcsevegnek egymással.

Ezen kívül nemrég adták át a Solna centrum és Alvik közti villamosszakaszt (itt semmi érdekes látnivaló nincs), ahonnan egy átszállással továbbvillamosozhatunk egészen Hammarby sjöstad-ig és Sickla-ig. Ez utóbbi szakasz lehet hogy szebb, de még nem teszteltem le.

Pendeltåg és egyéb helyi vonatok

A pendeltåg az "ingázó vonat", mely a távolabbi külvárosokat köti össze a centrummal. Északi irányban egészen az Arlanda reptérig kijutunk vele (az extra díjjal kapcsolatban olvassátok el a vonatkozó posztot), déli irányban pedig Nynäshamn kikötőjébe, ahonnan többek közt Gotlandra is áthajózhatunk. A pendeltåg már három zónát is átszelhet, tehát erre érdemes odafigyelni az utazás megkezdése (vagy épp a bérletvásárlási dilemmák) előtt.

Kisvonattal juthatunk ki Saltsjöbaden-re vagy Vallentuna felé is. Ezekre mind érvényes a stockholmi bérlet.

Hajó

Működik egy kompjárat Djurgården (a Gröna Lund vidámparktól) - Slussen - Hammarby Sjöstad között, amire úgyszintén érvényes az SL bérlete/jegyei.

Kényelem vagy spórolás?

Az egész posztot úgy tudnám a legjobban összefoglalni, hogy a reskassa-val vagy egyszeri jegyekkel való bajlódással valószínűleg tudunk ugyan spórolni (de nem garantált!), de ezek a megoldások kevésbé rugalmasak, mint a bérlet. A bérlet minden zónát lefed, és korlátlan mennyiségben használható.

Íme a Karolinska Intézet új aulája, az Aula Medica, melyben akár ezer fős előadásokat is megrendezhetnek. Az épület furcsa alakjára magyarázat, hogy az intézet minél nagyobb területet szeretett volna kihasználni, és ha már a telek méretét nem tudták növelni, megoldották a problémát az emeletek kiszélesítésével.

Az nyolc elemeten összesen 13.700 négyzetméteres aula 2010 és 2013 között épült, Gert Wingårdh építész irodájának tervei alapján. Munkáját a Byggindustrin építészeti magazin az "Év épülete" ("Årets bygge") címével díjazta 2014-ben.

Érdekes kontrasztot mutat a modern üvegépület lábánál (tőle kb 50 méterre) elterülő, az 1770-as évekből való kis faház-csoport, a "Gammelgården".

Honlap: www.ki.se (a Karolinska Institutet honlapja)

Ajánlott megközelítés: 3-as vagy 70-es busszal, az Odenplan irányából. Az Aula Medica az intézet területének déli részén fekszik, pont a Karolinska Institutet buszmegállónál.

 A talán legkedveltebb fotóbeállítás a régi és az új épület együtteséröl

Stockholm köztudottan tele van kisebb-nagyobb zöldterülettel. Ezek közül több is természetvédelmi területnek számít, de a város környékén egyetlen nemzeti parkot találunk csak, ez pedig a várostól 20 km-re délre fekvő Tyresta.

Tyresta több szempontból is jelentősnek számít. Egyrészt nagy kiterjedésű, sok túraútvonallal, változatos tereppel. Emellett ez a környék egyik legrégebbi háborítatlan erdeje, azaz 300 éves fákat is találunk a parkban. Szomorú, de ugyanakkor érdekes jellegzetessége még az a kb. 400 000 négyzetméternyi leégett erdőrész, melyet 1999-ben, egy rendkívül száraz és meleg nyáron pusztított el a tűz. A leégett részen lassan kezd újraéledni az erdő, de még mindig kopár és barátságtalan a táj.

A park kapuja Tyresta by; itt is találhatunk programokat, elsösorban a gyerekek számára (állatok a farmon), illetve a Naturum-ban Svédország nemzeti parkjait és különbözö tájait bemutató kiállítást láthatunk.

Tyresta tömegközlekedéssel is megközelíthető, de autóval sokkal kényelmesebb, a nagy távolság és a ritka buszközlekedés miatt. Stockholm centralból kb egyórás utazással kalkuláljunk, ha a vonatot és a buszt választjuk, és vegyük figyelembe hogy a busz csak óránként jár.

Egy parkról több mindent írni nem lehet, úgyhogy nézegessetek inkább fotókat :)

Honlap: www.tyresta.se

Ajánlott megközelítés: Autóval Tyresta by-ig, vagy tömegközlekedéssel a pendeltåg-gal Handen-ig, és onnan bussszal (834-es) Tyresta by-ig.