A stockholmi szigetvilág egyik stratégiai jelentősségű pontján (itt haladnak el ma is a pl. Helsinkibe vagy Tallinnba tartó tengerjáró turistahajók) az első világháború kitörésekor kezdték el kiépíteni a fővárost a tenger felől védelmező erődítményt.

Az építkezés azonban elhúzódott, a háború végén még csak félkész állapotban volt az erőd, és csak 1926-ban került használatba. Éles bevetése azóta sem volt, így csak gyakorlatozásra használták. Sőt, azt sem sokáig, ugyanis már a harmincas években kijebb tolták a védelmi rendszert, mely Siaröfortet folyamatos leépítését, majd bezárását (1959) jelentette. (A sorsa így hasonlit a Norra Fronten védelmi vonalhoz.) A 2000-es évektől védett épület, és azóta néhány ágyú is visszakerült eredeti helyére.

Az erőd kivülről szabadon bejárható, tehát sétálhatunk a domború betontetőn, a külső folyosókon, vagy az ágyúk körül. A benti részekhez belépőjegyet kell váltanunk, és ez esetben már érdemes csatlakozni egy vezetett sétához. (A Stockholmból befutó hajókhoz igazítva vannak az időpontok.)

A szigeten az erődítményen kívül strandolhatunk, szaunázhatunk, és akár meg is szállhatunk a turistaházban (melynek kávézóban árulják amúgy a múzeumi belépőjegyet).

Honlap: Blidösundsbolaget

Megközelítés: hajóval Stockholm belvárosából (Blidösundsbolaget, Waxholmsbolaget)

img_7036.JPGLövésztorony és ágyú. Az erőd teteje több méteres beton, mely illeszkedik a sziklák formájához

img_7030.JPGKilátás a tenger felé. Innen tudnánk kilőni a Tallinnba hajózókat... vagy a támadó oroszokat

img_7034.JPGKülső folyosó lőrésekkel. Az erőd ezen része szabadon bejárható.

img_7037.JPG

img_7043.JPGSíneken mozgathatták az ágyúkat

img_7046.JPGBár szabadon rohangálhatunk, vigyázzunk a szögesdróttal ;)

img_7051.JPGDe ha már eljöttünk idáig, hiba nem megvenni a belépőjegyet. Ez az egyik főfolyosó

img_7064.JPGA kézmosó-részleg a folyosón

img_7083.JPGKomfortos hálószoba

img_7090.JPG

Szerző: BalazsMate  2017.06.15. 10:47 5 komment

Címkék: sziget múzeum hajó hadtörténelem 20.század

A svéd király munkahelye, azaz a Stockholm Palota (vagy Királyi Palota) a Gamla Stanon. Négy év után vettem a fáradságot, hogy megnézzem, majd másfél évet vártam, hogy posztoljak róla :) Ebből talán érzödik, hogy nem tartom kiemelten érdekesnek, ha az ember már járt egy-két korabeli palotában (pl. a drottningholmiban, csak hogy Stockholmban maradjunk).

A jelenlegi palota barokk stílusú, a 18. században épült (át) ifjabb Nicodemus Tessin tervei alapján. Helyén már az 1200-as évek óta palota állt, mely folyamatosan bővült, átalakult, mígnem 1697-ben leégett. Az épület múltját a "Tre Kronor múzeum" mutatja be, mely a palota pincéjében található (a belépőjegybe ez is beletartozik).

A palota 600 szobás, és valóban itt találhatóak a királyi "irodák" is, a turistáktól elzárt részen.

Aki járt már barokk palotában, sok újat és érdekeset itt sem fog látni. Aki szereti a néhol már-már giccses díszítéseket, annak tetszeni fog, de még így is lehet, hogy a huszadik díszes szobában már nem tölt el annyi időt az ember.

A múzeumi belépőjegy a palota egyes emeletei mellett a már említett Tre Kronor múzeumot, és a Kincstárat is magában foglalja.

Honlap: www.kungahuset.se

Megközelítés: sétatávolságra a Kungsträdgården, T-Centralen, vagy a Gamla Stan metrómegállóktól

sthlmslott11.JPG

sthlmslott12.JPG

sthlmslott14.JPG

sthlmslott15.JPG

sthlmslott17.JPGÜdítő kivétel volt az egyetlen modern berendezésű szoba

sthlmslott19.JPGA régi palota makettje a Tre Kronor múzeumban

Szerző: BalazsMate  2017.02.27. 10:52 Szólj hozzá!

Címkék: múzeum középkor turista várostörténet királyi család 18.század

Január-február kevésbé népszerű hónap itt fent északon, nem is elsősorban a hideg, hanem a rövid nappalok miatt. Sokan ilyenkor menekülnek trópusi országokba, ami teljesen érthető, de érdemes kihasználni a tél ajándékait is.

A hómennyiség sajnos nem mindig elegendő Stockholmban egy tartós síszezonhoz, de a tavak viszonylag megbízhatóan befagynak január elejére, így mindenképpen érdemes kipróbálni a szabadtéri korcsolyázást.

Nem mindegy persze, hogy hol merészkedünk ki a jégre. Ahol a jeget hókotróval tisztítják, garantáltan elbír egy embert is :) Ezeken a helyeken folyamatosan mérik a jég vastagságát, és rajtunk kívül kb százan tartózkodnak még a környéken, így szinte kizárt, hogy valaki alatt beszakadjon a jég.

Ilyen pl. a Nacka park központjában lévő Hellasgården, vagy északabbra az Edsviken, vagy a Norrviken. Ezeken a helyeken gyakorlatilag "népünnepély" van a jégen hétvégente, kolbászsütéssel, rengeteg emberrel. Hellasgårdenen és Norrvikenen kölcsönözni is tudunk korcsolyát, így komolyabb beruházás nélkül is kipróbálhatjuk.

A szabadtéri korizáshoz speciális korcsolya ajánlott, a långfärdsskridsko. A legfontosabb tulajdonságuk, hogy a pengéjük 40-50 cm hosszú, így gyorsabban és könnyebben tehetünk meg velük hosszabb távot, mint a gyors irányváltásra kifejlesztett hoki-korcsolyával. Kapható belőlük egy egyszerűbb, utcai bakancsra felcsatolható változat, illetve a "rendes" szet, mely egy kori-bakancsból (ami egyébként túrasíhez is használható), és egy, ahhoz egy speciális kötéssel kapcsolódó pengéből áll. Télen bármelyik sportboltban beszerezhető mindkét változat.

A korcsolya mellett szükségünk lesz egy, nyakba akasztható kampóra (isdubbar), mellyel ki tudunk mászni a vízből, ha beszakadna alattunk a jég ;)

Kezdők ne merészkedjenek ki olyan jégre, ahol nincs elkotorva a hó, nem érhető el internetes jégvastagság-jelentés, és nincs kint a jégen sok ember. Egyedül eleve nem ajánlott kimenni a jégre, de ahogy a képeken is látható, hétvégente elég sokan vannak kint, akik kimenthetnek minket :)

Linkek: Hellasgården, Norrviken, Edsviken

img_4466.JPGEdsviken, egy 14 km-es "pálya", Sollentuna és Ulriksdal között.

 

p1020632.jpgEz is Edsviken, még több emberrel :)

p1020633.JPGA sollentunai cserkészek grill-kolbásszal várják a megfáradt korcsolyázókat

 

Ezt ne próbáld ki kezdőként :) Egy tapasztaltabb koris a Mälarenen

Így kell kimászni, ha beszakadtunk a vízbe

Szerző: BalazsMate  2017.01.08. 17:56 Szólj hozzá!

Címkék: sport ingyenes vízpart Dél-Stockholm észak-Stockholm

A nyarat sikeresen "átaludta" a blog, de most még egy-két hétig gyönyörködhet az ember az őszi színekben. Ehhez próbál kedvet csinálni a mai poszt, mely egy október eleji rosersbergi sétát elevenít fel.

A fotók az 1800-as években épült Rosersberg slott (mely a királyi családhoz tartozó kastélyok egyike) parkjában készültek, de sajnos maga a kastély már nem volt látogatható; a "turistaszezon" ott szeptember végéig tart.

Természetesen sárga-vörös színben tündöklő fákat nemcsak Rosersbergben találunk, a pontos helyszín ezúttal másodlagos...

Honlap: kungahuset.se (a kastélyról)
Megközelítés: Rosersberg pendeltåg megálló, onnan séta (vagy bicikli, ami hétvégén pendeltågon is szállítható).

 rosersberg07.JPG

rosersberg01.jpg

rosersberg03.jpg

rosersberg02.jpg

 

rosersberg05.jpg

rosersberg04.jpg

rosersberg06.jpg

Szerző: BalazsMate  2016.10.19. 16:07 Szólj hozzá!

Címkék: ingyenes séta park külváros észak-Stockholm

Volt már szó korábban is futballról, de most konkrétan egy bizonyos arénáról lesz szó. Sport és építészet iránt érdeklődőknek talán hasznos lehet a mai cikk, a többiek inkább "lapozzanak" :)

Az új nemzeti stadion, a Friends Arena hétvégente ingyenes vezetéseket indít (hacsak nincs épp rendezvény az stadionban), és még januárban ki is használtam a lehetőséget.

A vezetett séta kb 45 perces. Egy rövid ismertetővel indul, majd bemehetünk a lelátó alá, ahol kicsit betekinthetünk a kulisszák mögé (alá), és megnézhetjük, hol haladnak el a kamionok egy rendezvényre készülve. Ezután a sajtószobákon át eljutunk az öltözőkig. A stadionon ugyebár a futballválogatott és az AIK Solna csapata osztozik - mindkettőnek saját, kidekorált öltözője van. Sajnos Zlatan Ibrahimovics helyére nem ülhetünk le (vagy csomózhatjuk össze a cipőfűzőit), ugyanis korláttal lezárt a terület. Az öltözők folyosóján van egy moziterem is, ahol kivetítőn nézhetjük vissza az aréna eddigi legemlékezetesebb jeleneteit - pl. az angolok elleni nyitómeccset, vagy nagyobb koncerteket.

A séta a pálya mellett zárul, itt a játékosok szemszögéből láthatjuk a hatalmas arénát. Na jó, ez annyira nem egy soha vissza nem térő alkalom, hiszen aki volt már koncerten a stadionban (állóhelyen), pontosan ugyanott állhatott már :) De mindenképp érdekes látvány volt a behúzott lelátó-rész (lásd az egyik fotón), ahol amúgy az AIK szurkolótábora szokott állni.

Sajnos a januári látogatáskor még nem volt gyep a stadionban, így inkább egy kopár koncerthelyiségre hasonlított az aréna. Sok stadiontúrán alap, hogy leülhetünk a kispadra - itt ez sem volt megoldható, kispad híján :) (Lehet hogy egy március végi túrán már van rá lehetőség.)

Magáról a stadionról annyit érdemes tudni, hogy 2012 őszén adták át - az angolok elleni nyitómeccsen lőtt Zlatan egymaga négy gólt, köztük azt a bizonyos távoli ollózást. Ezen a meccsen volt egyébként a (futball) rekord-nézőszám is, 49.967 szurkoló. Az AIK a 2013-as szezon óta játsza itt hazai meccseit.

Focin kívül rendeztek már itt bandy-döntőt (ha valaki nem tudná, ez amolyan nagypályás jéghoki), autós- vagy lovas rendezvényeket, nagyobb koncerteket, és Jehova tanúi kongresszust. Bruce Springsteen pl. egymás után három este is behozott ide (esténként) több mint 55.000 embert.

És hogy miért is lett a neve Friends Arena? Ahogy manapság a stadionoknál szokás, itt is eladták a névadói jogot, mégpedig a Swedbanknak. A bank viszont átengedte a jogot a Friends-nek, mely egy, elsősorban iskolai megalázások/kiközösítések(*) ellen küzdő szervezet (* svédül ezt egy szóban úgy mondják hogy "mobbning", de nem tudom van-e rá szép magyar szó). Természetesen a Friends szakterülete ráhúzható a futballra is, azaz jelképes is lehet hogy az elég ellenszenves szurkolótáborral rendelkező AIK stadionját egy ilyen szervezetről nevezték el. Egyben abszurd is a szituáció, ha a hírekben a Friends Aréna melletti verekedésről kell beszámolni.

Honlap: friendsarena.se/arenan/visningar/

Ajánlott megközelítés: pendeltåg Solna station; kék metró Solna Centrum vagy Näckrosen megálló

img_4409.JPGA pálya mellől

img_4399.JPGKilátás a "kapu" mögötti alsó sorokból

img_4408.JPGHa jól megfigyeljük, ez a "csíkos fal" valójában egy "összehajtogatott" lelátó. Ha épp nincs futballmeccs, és nincs szükség rá, behúzható.

img_4410.JPGEzen a folyosón át jönnek ki a csapatok az öltözőből a pályára

img_4406.JPG A válogatott öltözője

img_4401.JPGEz pedig az AIK Solna öltözője - lényegében pontosan ugyanolyan mint a válogatotté

 

Szerző: BalazsMate  2016.03.18. 13:26 Szólj hozzá!

Címkék: sport ingyenes modern külváros 21.század Solna észak-Stockholm

Izgalmasan hangzik a cím alapján a dolog, de azért gyorsan letisztáznám hogy egy kevésbé látványos, főleg történelmileg érdekes helyről lesz most szó.

Rösaring ősi kultikus hely - a legkorábbi nyomok egészen a bronzkorig vezetnek vissza (tehát kb. 2500-3500 évesek), illetve a viking korra is datálható némely része. Eme "kultikus hely" kétféle célra szolgálhatott a kutatók szerint: temetkezési szertartásokra vagy termékenységi ünnepekre. Temetkezésre utalnak a területen talált sírdombok, illetve egy ravatalozónak feltételezett kis házikó nyomai, viszont a labirintus általában a termékenységi ünnepek játékaihoz köthető (a férfiaknak el kellett jutniuk a labirintus közepén álló nőhőz). A területen feltárt, 500 méter hosszú "felvonulási út" pedig mindkét ceremóniára használható volt.

Ami ma mindebből látható, az a felvonulási út menti szegélykövek (egy nagyon kis szakaszon), a sírhalmok, és maga a labirintus.

A labirintus kicsit "megkopott", sajnos nehéz kivenni a pontos alakját, főleg hogy nyáron benövi a növényzet is. Átmérője kb 15 méter, és 15 körből áll. Bejárata elvileg a nyugati oldalról volt - ez sajnos nem igazán látható már.

Az ősi területen ma még egy grillezőhelyet találunk; szép innen a kilátás a Mälaren tó felé.

A környéken találunk még egy-két túraösvényt (részben a Mälaren partján), egy-két kis régi templomot (Låssa kyrka, Bro kyrka), egy érdekesebb rúnakövet (Assurs sten, Bro városától nem messze), golfpályát, szabadstrandokat (pl. Björknäs Camping).

Honlap: Stockholms Läns museum, Upplands-Bro Kulturhistoriska Forskningsinstitut (angolul)

Ajánlott megközelítés: Autóval lőjük be a Låssa Kyrka-t mint célpont, majd onnan guruljunk tovább néhány száz métert a parkolóig (térkép). Tömegközlekedéssel a Bro pendeltåg állomásig könnyen el tudunk jutni, majd onnan vagy elcsíjpük a naponta néhányszor induló 556-os buszt (leszállunk a Låssa kyrkväg megállónál + 2 km séta) vagy pedig 6.5 kilométert sétálhatunk vagy biciklizhetünk Rösaringig.

 

img_3865.JPGA felvonulási út azon kis része, ahol még mindig láthatóak a szegélykövek

img_3870.JPGA képen látható család épp a "labirintusban" járkál

img_3869.JPGSírhalom

img_3874.JPGEnnyire maradt meg a labirintus

img_3871.JPG

rosaring_lab.JPGA labirintus rajza (John Kraft, 1977)

 

Szerző: BalazsMate  2015.09.01. 11:21 Szólj hozzá!

Címkék: ingyenes viking séta külváros észak-Stockholm

Mikor már azt hittem, nagyjából minden érdekes dolgot láttam Stockholmban az elmúlt négy év során, egy túrakönyvet böngészgetve olvastam a Täby környékén elterülő katonai bunkerekről.

A védelmi vonal északon és délen is megtalálható - én az északi részén sétálgattam most. A köznyelvben "korvlinjen"-nek (azaz "kolbász-vonalnak") hívják, a bunkerek lekerekített, hosszúkás alakja miatt, de a "Norra Fronten" ("északi front") elnevezésre is érdemes rákeresni a neten. A teljes északi vonal nem csak Täby körül húzódott, hanem Österåker községtől Upplands-Väsby-ig, kb 25 kilométeres szakaszon.

A bunkerekből és lövészárkokból álló védelmi vonal 1904-1916 között épült ki, de a legnagyobb része az első világháborúra készülhetett el. A Norra Fronten célja Stockholm védelme volt egy északi irányból érkező támadástól. (Az első világháborúban ez jó eséllyel az örök ellenség, Oroszország lett volna.) Éles bevetésen sosem használták a frontvonalat, de 1952-ig a katonaság felügyelete alatt állt. Manapság az illetékes községen múlik az objektumok fenntartása.

Sétám során csak két bunkert látogattam meg, ezek közül mindkettő nyitva volt. Az egyik teljesen tiszta volt (semmi szemét, de még csak sár sem), a másikban voltak otthagyott ülőpárnák, így lehet hogy időnként ott alszik valaki. A graffiti pedig inkább csak dob az elhagyatott bunker hangulaton.

Honlap: bevarat.se, hembygd.se

Ajánlott megközelítés: Täby kyrkby vagy Hägernäs vonatállomások irányából célszerű elindulni. Autóval ugyancsak Täby kyrkby környékén, vagy a bunkervonal másik végén, Arninge bevásárlónegyedében érdemes parkolni. Tanulmányozzuk előtte a térképet.

A bunkerek megközelítéséhez mindenképp szükség van a térképre, vagy még inkább GPS-re, mivel nincsenek jelölve a sima turistatérképeken. A Skogbergafortet felé vezető ösvényt egy nem túl feltünő jelzés mutatja a Roslagsleden túraútvonal mentén. A Gullsjöfortet egy jelöletlen, de jól kitaposott ösvény mentén fekszik.

korvlinjen01.JPGLövészárok Skogbergafortet mellett, 1914-ből

korvlinjen02.JPGSkogbergafortet, bejárat

korvlinjen04.JPGSkogbergafortet

korvlinjen03.JPGSkogbergafortet, kilátás a géppuska helyéről

korvlinjen06.JPGGullsjöfortet

korvlinjen08.JPGGullsjöfortet belülről

korvlinjen07.JPGA Gullsjöfortet észak felé néző hosszú bunker-folyosója

korvlinjen09.JPGA Gullsjöfortet hosszú folyosója

Szerző: BalazsMate  2015.08.17. 16:11 Szólj hozzá!

Címkék: ingyenes séta park hadtörténelem külváros 20.század észak-Stockholm

A Stockholms Läns múzeum szervez vezetett sétákat az egykori Diesel-gyár és a ma is működő Atlas Copco bánya területén, Sickla-ban, a város délkeleti részén (Hammarby sjöstad és a Nacka park szomszédságában).

A környékre a 19.században települtek ki az addig a belvárosban működő gyárak (az egykori Atlas-negyed a S:t Eriks-híd mellett fekszik), ugyanis Stockholm szennyezettsége akkorra már tarthatatlanná vált. 

A Diesel gyár ma látható épületei az 1910-es évekből valók, így ritka ipartörténeti emléknek számítanak. A gyárépület ma a Dieselverkstaden kulturális központnak (könyvtár, színház, kávézó, múzeum, stb.) ad otthont, az épület eredeti szerkezetének megőrzése mellett.

A tér másik oldalán az 1927-ben épült Luftverkstaden áll - itt készültek a kompresszorok, és egyéb, sűrített levegős gépek, melyeket a szomszédos bányában rögtön használni is tudtak. Az épület ma irodaházként funkcionál.

Az Atlas Copco bányájába egy jelöletlen kis betonlejárón keresztül juthatunk le, de csak szervezett séta keretein belül. Ebben a bányában kitermelés sosem folyt - a cég itt tesztelte a "felszíni" gyárban épített gépeit. A föld alatt 20 méterrel lévő szint ma már látogatói övezet, kis kiállítással, viszont a 40 méter mély szinten a mai napig folyik a bányászgépek tesztelése (igaz, a gépeket már nem Sicklában, hanem Örebroban gyártják, és onnan fuvarozzák őket ide).

Honlap: dieselverkstaden.se, sicklaovanunder.se, stockholmslansmuseum.se

Ajánlott megközelítés: a Saltsjöbanan kisvasút Sickla megállója (ez a Slussen-től indul), vagy egy kisebb séta a Sickla Udde villamosmegállótól

sickla05.JPGAz egykori Diesel gyár épülete; ma kulturális központ

sickla07.JPGA Dieselverkstaden belülről

sickla08.jpgA daru is eredeti, 1914-ben készült

sickla09.JPG

sickla06.JPGRégi kompresszor, ma mászókaként is funkcionál

sickla04.JPGA Luftverkstaden-ben készültek a kompresszorok, a Diesel gyár közvetlen szomszédságában

sickla01.JPGEz már a teszt-bánya, a látogatói szint

sickla02.JPGÍgy robbantanak ("éles" bemutató azért nem volt itt sem)

sickla03.JPGAz Atlas Copco nagyon menő, föld alatti konferenciaterme

Szerző: BalazsMate  2015.05.26. 11:42 Szólj hozzá!

Címkék: séta múzeum külváros várostörténet 20.század 19.század Dél-Stockholm

A Slakthusområdet ("Vágóhíd-negyed") mostanában az IKEA odaköltözése és a mellette felvő Globen metrómegálló tervezett megszüntetése miatt került be a helyi hírekbe.

A Globen sportcsarnok mellett elterülő, jól körülhatárolható ipari negyed első épületei 1907-re készültek el, és hivatalosan 1912-ben került átadásra. A központosított vágóhíd célja az volt, hogy a város kontrollálhassa az akkoriban működő sok kis vágóhidat, melyek nem mindig feleltek meg a higéniai és egészségügyi előírásoknak.

Később, az ötvenes-hatvanas években a területe nagyjából a háromszorosára nőtt. Jelenleg kb 200 cég működik a területen, ebből 125 élelmiszeripari.

A Slakthusområdet annyiból érdekesebb, még ipari negyed létére is, hogy az épületek szecessziós stílusúak, és kultúrtörténeti védettséget élveznek.

A negyed jövője elméletben már eldőlt: a Söderstaden projekt részeként a közeljövőben lakások épülnek majd a területen, de a védett épületek megőrzésével (ebbe a százéves házak mindenképp beletartoznak). Manapság egyelőre csak egy koncertterem (Slakthuset) és egy edzőterem miatt látogatják az emberek a vágóhíd-negyedet (leszámítva persze az ott dolgozókat).

Honlap: Wikipedia cikk; Stockholms Stad honlapja az épülő lakónegyedről

Ajánlott megközelítés: a zöld metró Globen megállója

slakthus1.JPG

slakthus2.JPG

slakthus4.JPG

slakthus5.jpg

slakthus6.JPG

slakthus7.JPG

slakthus9.jpg

slakthus8.JPG

Szerző: BalazsMate  2015.03.30. 09:44 Szólj hozzá!

Címkék: ingyenes séta 20.század Södermalm Dél-Stockholm

Ezúttal egy rejtett érdekesség következik, az Elefanten névre hallgató hidegháborús bunker, melyet eredeti állapotában őriztek meg.

Rejtett egyrészt mert egy domb gyomrában található (mindenféle jelzés nélkül), illetve csak időközönként látogatható, szervezett bejárások alkalmával. Ezen túrákat a Stockholms Läns Museum szervezi, az ő honlapjukon lehet bejelentkezni. (Egy-két nap alatt be is szoktak telni a meghirdetett időpontok.) Saját úton lehetetlen bejutni, kívülről pedig csak egy sziklafalat és egy vaskaput láthatunk.

Az Elefanten a hidegháború árnyékában, az 1970-es évek végére készült el, mint a polgári védelem (civilförsvar) irányítóközpontja. Ez azt jelenti, hogy nem a lakosság vagy a katonaság számára tartották fent, hanem a lakosság mentését és ellátását majd innen megszervező önkormányzati dolgozóknak, mentősöknek, katasztrófavédelmiseknek. A barlang kb 200 ember számára tudott volna menedéket (és munkahelyet) biztosítani.

Bár a bunkert tényleges vészhelyzetben nem kellett használni, valamilyen szinten használatban volt, hiszen a készenléti állapotot fenn kellett tartani. Innen küldték ki például a rendszeres légiriadó-teszteket, egészen 1997-ig.

Kezdjük a vaskapuval. Aki Svédországban él, minden bizonnyal látott már vaskaput egy szikla-domb oldalában. Ezek a barlangok a hidegháború idején védelmi célokat láttak el, de mára szinte mindet kiürítették, valamelyikből például látványos szerver-terem lett. Az Elefanten különlegessége, hogy a hetvenes évekbeli bunker eredeti állapotban megmaradt, beleértve még a konyhában lévő konzerveket is.

A főbejáraton túljutva további bombabiztos ajtókon, mérges gázok elleni légszűrő-berendezéseken keresztül át a tényleges menedékhelyig. (A bunker belső része a tisztított levegőn kívül saját kúttal is rendelkezett, a mérgezéseket elkerülendő.)

A menedékhelyet persze ne egy üres barlangüregként képzeljük el. Két nagyobb épületet rejt a barlang, az egyik a munkahely, a másik a szálláshely. A profi kialakításra jellemző, hogy mindkét épület földrengés-álló gumilábakon áll.

A munkahely részleg egy igazi retró-kiállítás a nyolcvanas-kilencvenes évekből ottmaradt telefonokból, kapcsolóközpontból, kódóló-gépből, régi mobiltelefonból, instrukciós anyagokból, térképekből. A falak színei, vagy a dizájnos konyha is a hetvenes évekre jellemző.

A szálláshely pedig leginkább a svédek által jól ismert Helsinkibe/Tallinba/Rigába tartó hajókra hasonlít: hosszú folyosóról nyíló, emeletes ágyas hálószobák (kisebb-nagyobb egyaránt). A blokk emeleti részlegén közös helyiséggel, ahol kávézgatni lehetett.

A múzeum célkitűzése hogy az Elefanten védett épület legyen, fenntartása (a légkondicionálás folyamatosan megy) ugyanis pénzbe kerül, melyből vélhetően nem sok bevétele származik az államnak.

Fotókat én magam is készítettem ugyan, de mivel publikálásukhoz a múzeum engedélye kellene, inkább átirányítok mindenkit az alábbi honlapokon lévő fotókhoz.

Honlap: Stockholms Läns Museum; Wikipedia (svéd); Johan Antus fotói


Fotó: Holger Ellgaard (Wikipedia)

Szerző: BalazsMate  2015.01.30. 15:53 1 komment

Címkék: múzeum hadtörténelem külváros várostörténet 20.század észak-Stockholm